Századok – 1927-1928

Folyóiratszemle - Protestáns Szemle - 205

206 TÖRTÉNETI IRODALOM. 206 Szovjet-Oroszország; Gulyás Sándor: Borbély István: A magyar irodalom története; Gulyás Sándor: Gál János: Jókai élete és írói jelleme; Szőnyi Sándor („Kisebb értekezések"): Eöttevényi Olivér: Nemzetiségi törvényünk és a kisebbségi szerződések, könyvismertetések. 3. szám. Makkai Sándor: Az erdélyi Szellem, tanulmány. Ε már többek által érintett kérdésben Erdély történelmét, politikai, szellemi stb. viszonyait a mai erdélyi magyar perspektívájából szemlélve megállapítja, hogy külön erdélyi szellem nincsen, az az egységes magyar szellem egyik nyilvánulása, melyet nem az ethnikum, de a történeti és természeti viszonyok tettek sajátos színezetűvé. — Szeremlei Sámuel önéletrajzából. Közlés Hódmezővásárhely történetírójának a M. Tud. Akadémia tulajdonát képező kéziratos önéletrajzából. — „Krónika": Α. Α.: öskeresztyén emlékekről. Salona öskeresztyén temetőiről, főleg a már feltárt s archaelogiai szempontból feldolgozott manastirine-i nekropolisról szól Egger Rudolf munkája („Der altchristliche Friedhof Manastirine") alapján. — A „Kritikai Szemle" a következő müvek ismertetését tartalmazza: Révész Imre: Borbély István: A mai unitárius hitelvek kialakulásának története; Dékány István: Windelband: Preludiumok (filozófiai tanulmányok); Bartók György: Eucken: A jelenkori vallásbölcselet főkérdései: Szlávik Mátyás: Preuss: Dürer-Michelangelo-Hembrandt. Bach-Mozart-Wagner, Luther-Calvin-Loyola (3 füzet a „Lebensideale" sorozatban); Horváth Henrik: A. Tabarant: Pissaro és C. Mauclair: Claude Monet; Paulinyi Oszkár: Miskolczy István: A középkori kereskedelem története; Buday Árpád: Hermányi Dienes József emlékirata (a XVIII. században élt litterátus nagyenyedi papnak a „Minerva Könyvtár" 3. számaként megjelent emlékiratai); Zs.: Doktori értekezések kivonatai (a budapesti egyetem bölcsészeti karán 1924—25-ben elfogadott disszertációk kivonatai s az 1919—1924. tanévben elfogadott értekezések jegyzéke, összeállította a dékán); Tolnai Vilmos: Szász Károly: Emlékek és Móricz Pál: Magyar Sirató (képek, töredékek a mult századvégi fővárosi, illetőleg debreceni életből, szereplő egyénekről); Trócsányi Zoltán: Bán Aladár: A finn nemzeti irodalom története. 4. szám. Mályusz Elemér: A köznemesség küzdelme a társadalmi vezetőszerepért 1790-ben. Részlet a szerzőnek a M. Történelmi Társulat kiadásában „Sándor Lipót főherceg nádor iratai" című, ekkor még sajtó alatt lévő, azóta megjelent, hatalmas munkájából. — A „Kritikai Szemle" a következő könyvismertetéseket tartalmazza: Török Pál: Pethö Sándor: Világostól Trianonig; Török Pál: Milotay István: Tiz esztendő, cikkek, kortörténeti jegyzetek 1914—1924; Szlávik Mátyás: Sopron, Civitas fidelissima (emlékkönyv, szerk. Thirring Gusztáv); Zs.: S. Szabó József: A debreceni református kollégium tanárai és kiválóbb növendékei 1549— 1925; Gulyás Sándor: Pintér Jenő: A Magyar Irodalom Története; Harsányi István: Keszthelyi Helikon (az 1921. évi „Helikoni emlékünnep" emlékkönyve); Kékv Lajos: Szabolcska l,ászló: Gárdonyi Géza élete és költészete; Bernát Gyula: Jászai Samu: A magyar szakszervezetek története; Oroszlán Zoltán: Művészeti Lexikon (Szerk. Éber László); Szőnyi Sándor („Kisebb értekezések"): Tavaszy Sándor: Apáczai Cseri János személyisége és világnézete (Minerva-könyvtár 1. sz.). 5. szám. Ravasz László: A haldokló műalkotás. Leonardo „Utolsó vacsorá"-járól szól. — Dékány István: Vázlatok a művelődéspolitika alapvetéséhez, kultúrszociológiai tanulmány. — „Kritikai Szemle": Trócsányi Dezső: Kühár Flóris: Bevezetés a vallás lélektanába; Szabó Miklós: A tökéletesség tükre (Szt. Ferenc életéből vett apró események, ford. Balanyi György); Kolosváry Bálint: Kisebbségi jogvédelem (Baranyai Zoltán anyaggyüjteménye) ; ri. : Harsányt Gusztáv: Töredékek egy ma-