Századok – 1927-1928
Folyóiratszemle - Nyugat 202
204 TÖRTÉNETI IRODALOM. 204 Kálmán: Széchenyi arca (gondolatok). — Schöpflin Aladár: Ady, a novellaíró. 22. szám: Schöpflin Aladár: Lévay József száz éve (költészetét méltatja). — Krúdy Gyula: Tizenhárom magyar nő mennybeszállása. Takáts Sándor „Magyar Nagyasszonyok" című munkájáról ír: e könyv a történeti regény-íróknak sok témát, adatot fog nyújtani. — Bonkáló Sándor: Az orosz emigráns irodalom. A szovjetrendszer barbarizmusa elől külföldre menekült orosz írók irodalmi tevékenységéről nyújt vázlatot a szerző. — Schöpflin Aladár: A híd. A színmű ismertetésével kapcsolatban részletezi azt a képet, melyet Herczeg Ferenc Széchenyiről alkot. 23—24. szám: Gorkij Maxim: Korunk orosz irodalma. — Braun Róbert: Wells világtörténete, könyvismertetés. •— Elek Artúr: A magyar aktábrázolás száz esztendeje. A Műcsarnok akt-kiállítása alkalmából, a körülbelül százesztendős magyar aktfestészet áttekintése. 1926. évfolyam, 1. szám: Zsadányi Henrik: Egy könyvről, amely húszezer példányban kelt el. Pethő Sándor „Világostól Trianonig" c. munkáját bírálja, kifogásolja világnézetét, az események megokolását- s állásfoglalását a zsidókérdésben. — Elek Artúr : Gyárfás Jenő, nekrológ a „Tetemrehívás" festője felett. 2. szám: Komlós Aladár: Ady Endre. Ady lélek-rajzával, költészetével foglalkozó tanulmány. — Elek Artúr: Az új magyar irodalom egy olasz folyóiratban. Antonio Widmarnak az „I Nostri Quaderni" c. olasz folyóiratban megjelent dolgozatáról szól, mely a magyar irodalomtörténet legújabb korszakát — Jókaitól napjainkig — foglalja össze. — Knob Sándor: A szociális eszmék fejlődése (Dános A. és Kovács Gábor könyve). — Marsovszky Miklós: Az új festészet története. Rabinovszky Márius könyvének, mely az utolsó százötven esztendő festészetéről szól, ismertetése. — Elek Artúr: Monet és Pissarro. A Révai-féle sorozatban a két impresszionista mesterről megjelent új monográfiákról ír. 3. szám: Palmer Kálmán: Visszaemlékezések Greguss Ágostra. 4. szám: Andreas Haukland: A norvég irodalom. 5. szám: Bonkáló Sándor: Az orosz forradalom írói. 9. szám: Elek Artúr: Munkácsi Krisztus-képei. A külföldről hazakerült s az Ernet-múzeumbajl· kiállított „Krisztus Pilátus előtt" és „Kálvária" másodpéldányokról szól, mely képeket Munkácsy a.z Amerikába kikerült eredetiek pótlására festett meg újra, 13. szám: Elek Artúr: A Szépművészeti Múzeum modern szobrászati gyűjteménye. 14. szám: Ignotus: A történelem mögül. A königgrätzi csata következményeként Európa történteimében bekövetkezett változásokkal, Bismarck széles perspektívájú politikájával foglalkozik. Bismarck Németországa kiállotta a legutolsó évek iszonyú megrázkódtatásait, a monarchia azonban összeomlott a csapások alatt, aminek okát szerző abban látja, hogy a königgrätzi csata után vezető szerephez jutott magyar politikusok nem ismerték fel a birodalom új helyzetét, nem szervezték újra a monarchiát, illetőleg annak keretein belül nem szervezték meg Közép-Európát e azáltal, hogy a szláv népek kívánságait ki nem elégítették, azokat az Oroszország felé való orientálódásra kényszerítették. A boldogulásukat így a monarchia keretein kívül keresni kényszerült szláv népek elszakadásra irányuló törekvése végre is szétbomlasztotta a birodalmat. — Lariczius Gyula: Bonkáló Sándor könyve az orosz irodalomról, ismertetés. 15. szám: Reichard Piroska: Riedl tanár úr. Visszaemlékezések Riedl Frigyesre. — Jancsó Béla: Nemzetes Berzsenyi Dániel. Berzsenyi
