Századok – 1927-1928
Történeti irodalom - The historians history of the world. Ism. Török Pál 198
200 TÖRTÉNETI IRODALOM. 200 írására). Nem avultak el a Historians History-ba betoldott történeti olvasmányok; pl. megint Nagy Sándornál, az elbeszélés befejezése után, szó szerinti fordításban adja Nagy Sándor jellemzését több kiváló író tollából: Arrianus, Aelianus, Livius, Grote, Menárd és Rollin, Niebuhr, Droysen, Pöhlmann, Hegel, Wheeler. Mindezek más-más szempontból írnak róla, tehát alig van ismétlés a sorokban, a hős jellemének megértéséhez közelebb jutunk, egyúttal megismerkedik az olvasó néhány ó- és újkori történetíró nevével, stílusával. Az elavulást akadályozza néhány okmányközlés is: amíg német történelem valakit érdekel, addig Nagy Károly 802-i kapituláréja, az invesztitúra harc főbb okmányai, az Isten békéjének alapítólevele, stb. el nem avulnak. Hasonló közlések fokozzák a többi ország történetének érdekességét is. Az időrendi táblák egy-egy ország történelmének végén vannak és lehetőleg egy országra vonatkoznak. így elesik a többi országok egykorú eseményeivel való tanulságos összehasonlítás, de elesik a nálunk tankönyvekben is látható papírospazarlás: az eseménytelenség idején üresen maradó hely. A legújabb két évtized történetében a szellem ugyanaz, mint az előző kötetekben: liberális, bolsevikiellenes, amit pl. az egyébként igen tanulságos Wells világtörténetéről nem lehetett volna föltétlenül állítani. Felismerhető benne a franciák rovására ébredező rokonszenv a németek iránt. Ebben a legújabbkori részben nem annyira történetírók, mint inkább publicisták, államférfiak jutottak szóhoz, még pedig olyanok is, akik nevének hallatára elnémul a kritika. Vagy ki meri Ludendorffot bírálni, mint katonai írót? Természetesen vannak kisebb csillagok is. Az osztrák-magyar monarchia fölbomlásáról Pribram írt és Brockhausen; ebbe a részbe írt az imént említett Wells és Harden Nita is. Az egyes országok történetét igyekeztek az illető országbeli tudóssal vagy államférfival megíratni, így pl. Olaszország részét Nitti írta meg, természetesen nem sok rokonszenvvel a fascisták iránt, Skandinávia részét Brandes, Az Egyesült Államok és Anglia viszonyának történetét az utolsó évtizedben Edward M. House ezredes, stb. A modern kor jellemzését szolgáló fejezetek közül egyik Mme Curie tollából való: a rádium — egy másik Sigmund Freud müve: psychoanalizis, — de írt Schwab Károly is, az acélember: „Néhány megjegyzés a nagy üzletről." Ebből az utolsó részből is kimaradt Magyarország, azaz van egy fejezet, amely Ausztria-Magyarország fölbomlásáról szól, de ez az elválás utáni időből minél kevesebbet szól rólunk. Ez a két kötet inkább úgynevezett parádés munka jellegíi: néhány nagynevű embert megnyert a szerkesztőség, azoknak írniok kellett valamiről, írtak is, de nem sokat törődtek az egésznek tervrajzával. Arról nem is beszélve, hogy az iparról és a kereskedelemről szóló fejezeteket a középamerikai