Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Below; G. von: Der deutsche Staat des Mittelalters. Ism.: Váczy Péter 184

184 TÖRTÉNETI IRODALOM. 184 írójának nevezhető, aki a görög tudást az első császárság könnyen érthető latinságába ültette át. Görög mintaképe Soranos volt. Caelius fennmaradt müvei:, a „Tardae passiones" s a „Celeres passiones", melyeknek szövegkritikáját Ilberg mesteri módon állította össze az előttünk fekvő füzetben s kísérletképen az idült betegségekről szóló 5 könyvnek egyes fejezeteit a meglevő források alapján közzé is teszi. Kívánatos lenne, hogy Ilberg Caeliusnak Soranos nyomán írt összes munkáinak teljes új kiadását is sajtó alá bocsássa. Győry. G. von Below: Der deutsche Staat des Mittelalters. Eine Grundlegung der deutschen Verfassungsgeschichte. 1. Band. 2. Auflage. Verlag von Quelle & Meyer in Leipzig, 1925. XXXV+387 1. 8°. 14 M. Az új kiadás nem hoz szövegbeli változtatást. A kritika a főbb kérdésekben egyetértett Below-val, az azóta keletkezett irodalom pedig nem vetett föl olyan eredményeket, szempontokat, melyek a könyv átdolgozását elkerülhetetlenné tették volna. Az elhangzott vélemények áttekintését (senki sem tartja annyira számon az irodalmat, mint éppen Below), pár baráti levelet a műről, s a kérdést érintő új irodalmat, kritikai megjegyzéseivel különben is megtalálja az „Ergänzungen"-ben az olvasó. Belownál a történetírás egészen személyes, élő valami, s mert annyira az, számára mindenben problematikus természetű. Csak a lényeg érdekli. Ezért jelentősek írásai, de innen adódnak nagy hibái is. Az elmélet, mellyel szemben küzd, önkéntelenül befolyásolja a támadás módját: cserébe annak mintegy negatív mását kapjuk. A vádirat az elmélet egyes pontjait cáfolja s ez a szüntelen utalás nem engedi világos, homályt oszlató „feleleteinek" szabad, önálló egészbe való kibontakozását. S mert az igazolás sem eléggé biztos, „történelmi" adatok anyagából apró finomságig kidolgozott munkái örök kutatásra ösztönző vázlatok benyomását teszik. 1914-ben megjelent könyve „Der deutsche Staat des Mittelalters" Haller patrimonialis teóriája körül forog. Azt akarja bebizonyítani, hogy a középkori német állam nem volt hatalmas nagybirtok (Patrimonium), melyben magánjogi viszonyokban oldódott föl minden, hanem hogy igenis „igazi" állam volt. Minden idők államának végső kritériuma pedig szerinte „der Gemeinschaftszweck und die Unmöglichkeit der vollständigen Reduzierung der Gemeinschaftsbeziehungen und Abhängigkeitsverhältnisse innerhalb des Verbandes auf private Berechtigungen und Pflichten" (190. 1·). Végeredményben tehát a mértéket az egyes esetek vizsgálatánál a modern tudomány legfontosabb distinkciója, a magán- és közjog fogalma szolgáltatja. Ez elhatározó jelentőségű a munka további sorsára. Tagadhatatlan, hogy csak bizonyos jogi