Századok – 1927-1928
Történeti irodalom - Starohrvatska Prosvjeta. Ism. Miskolczy Gyula 172
Történeti irodalom. Starohrvatska Prosvjeta. Arheolosko-historijski casopis. Izdaje ga Hrvatsko starinarsko drustvo u Kninu. Uredili Mihovil Abramic, Ciril Ivekovic, Ferdo Sisic. Zagreb-Knin, 1927. Nova serija I. 1—2, 1927 jan—június. 160. 1. (Óhorvát Műveltség. Archaeologiai-történeti folyóirat. Kiadja a Knini horvát régészeti társulat. Szerkesztik Abramic Mihovil, Ivekovié Ciril és âisic Ferdo. Zágráb-Knin, 1927. Üj sorozat I. 1—2. 1927. január-június.) Több meggondolás hatása alatt szántam hosszabb ismertetést e folyóiratnak. Mindenekelőtt azonban pár szóval megindulása előtt történetét adom elő az első cikk nyomán. A dalmáciai gazdag archaeologiai lelőhelyek feltárására még 1887-ben megalakult a „Knini régészeti társulat", amely nevét pár év múlva „Horvát régészeti társulat"-ra keresztelte át. Ε társulatnak volt a közlönye a fenti című folyóirat első sorozata, amely azonban már régebben megszűnt, hogy most fényesebb alakban újból életre keljen. Az idősebb horvát történetíró-nemzedék nem egy tagja hangoztatja már régebb idő óta, hogy a horvát történelem feldolgozása csak a magyar történelmi irodalom pontos ismerete alapján lehetséges, s megkívánja a horvát történetíróktól a magyar nyelv ismeretét. Ε megállapítás helyességét legjobban igazolja az a pár horvát mű, amely a XIX. századbeli horvát történelem tárgyalásánál egyébre, mint Horváth Mihálynak németül is megjelent „Huszonöt év"-ére nem tud hivatkozni a magyar irodalom idézésénél. (L. Surmin Gyuro kétkötetes könyvét az illirizmus történetéről.) A magam részéről szeretném e tételt a magyar történetírásra vonatkoztatni, s felhívom a figyelmet arra, hogy a horvát tudományos irodalom kellő ismerete nélkül vajmi nehéz a magyar történelmet kimerítően tárgyalni. Nem az én feladatom, hogy a horvát archaeologiai kutatások értékét felbecsüljem; magyar szakemberektől azonban azt hallottam, hogy pl. a zágrábi múzeumnak úgy régészeti anyaga, mint ezen anyag feldolgozása igen fontos és tanulságos. A horvát történetírásról minden ismerője csak elismeréssel beszélhet. A régi iskolából Kukuljevic, Racki és Smiciklas, az újabból főleg Klaic,