Századok – 1927-1928

Értekezések - FRIEDREICH ENDRE: Gróf Batthyány Lajos utolsó napjai 113

124 FRIEDREICH ENDRE. — a Nedelkovicstól hallottakat, megérezte, hogy ha a dolgok hirtelen és gyorsan nem fordulnak jobbra, öt Nedelkovics (?) sehogysem lesz képes a haláltól megmenteni. S mi lehetne — kérdém — az a fordulat? Mire azt mondá, ő hiszi, tudja, hogy Komárom külsegítség nélkül nem tarthatja magát a végletekig; gyanítja, mennyire érdekében fekszik Bécsnek Komáromot mielőbb megszerezni s így azt reméli s óhajtja, hogy Komárom kapitulálni fog, de okosan, s tekintettel az egész országra, akkor azután az amnesztia lehet a kapitulátió pontjai közt, és lehet a kapitulátió következménye .. .U1 Madarász József, aki szeptember 25-én került az Üjépületbe, szintén azt hallotta, hogy mindenki, így Batthyány is, Komárom magatartásában reménykedett. Híre járt, hogy Batthyány így nyilatkozott: „Míg Komárom fel nem adatik, ne tartsanak: ha Komárom feladatnék, akkor végünk van. Kiköthetik nemcsak a foglyoknak szabaddá tételét, de az alkotmány teljes helyreállítását is."2 Komárom kapitulációja időközben megtörtént, Klapka és Haynau szeptember 27-én aláírták a pusztaherkályi egyezményt, de ez — mint ismeretes — csak a komáromi magyar seregnek biztosított amnesztiát. Ennek gyorsan híre futott az országban és bejutott az Újépületbe is és általános rémületet támasztott. Szeptember 12-e óta nem volt kivégzés, de most már mindenki sejthette, hogy a véres jelenetek meg fognak ismétlődni. fogva fogolytársa volt. Január havában Fiedler Gyula orvossal együtt fogták el az árvamegyei határon, amikor mint Motesiczky István expedíciójának részesei Boroszlóba akartak utazni egy német légió szervezése végett. Szeptember 21-én Zerdahelyt és Fiedlert bizonyíték hiányában elbocsátották és rendőri felügyelet alá helyezték, azonban október 9-én ismét az Újépületbe kerültek, majd 25-én mindkettőt két évi várfogságra ítélték. Zerdahely szabadulása után Amerikában élt. Útoljára 1877-ben fordult meg hazánkban. L. a Strafprotocoll és Consignation adatait. — Id. Ábrányi Kornél: Eletemből és emlékeimből. (Bp. 1897.) 23—54. 1. 1 Barsi i. m. 190—192. 1. — Barsi szerint ügyét Nedelkovics referálta és az ítéletlevelet is ő olvasta föl. Meg kell jegyeznünk, hogy Barsi a névben tévedett, mert ügyében Leuzendorf dolgozott, ő készítette el a Votumot, ő volt a szeptember 15-én tartott haditörvényszéki tárgyalás előadója, ő írta alá az ítéletlevelet s ő hirdette ki. (Akten d. k. k. Mii. Kriegsgerichts. 1849. Fase. 2. Nr. 251.) Ugyancsak Leuzendorf volt Batthyány ügyének előadója. 2 Madarász József: Emlékirataim. (Bp. 1883.) 273. 1.