Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Tárca - Alapy Gyula: A székely lőporgyártás és ágyúöntés 1849-ben 218
Tárca. A székely lőporgyártás és ágyúönlés 1849-ben. Egy nevezetes történelmi okmány került Jókai Mór irodalmi hagyatékából a komáromi Jókai-emlékkiállításra.1 A Csik-Madarasi Álladalmi Ágyúöntöde és Lőporgyár Igazgatójának Ügyviteli Jegyző Könyve,' mely egy fontos kérdést teljesen tisztáz, a székely ágyúöntés kérdését. A köztudatba teljesen átment, hogy a hős székely csapatoknak Gábor Áron öntött ágyúkat; Jókai is több ízben megírta a hős honvédtüzér történetét és Gábor Áron alakja körül a dicsőség nimbusza képződött. Az alábbiak szerint tisztázva látható, hogy Gábor Áron Kézdivásárhelyen csak kísérleteket végzett harangöntőivel, de az ágyúöntést Bodor Ferenctől tanulta, aki az első három hatfontos ágyút a magyarhermányi határon levő bódvai vasgyárban Gábor Áron jelenlétében öntette és azt az öntésre betanította. Erről a Bodor Ferencről lesz szó az alábbiakban, aki a csíkszentdomokosi rézbánya igazgatója volt, lelkes és fáradhatatlan férfiú, aki vagyonát áldozta a szabadságharc ügyének, amiért börtönt is szenvedett, mialatt felesége és tíz élő gyermeke a legnagyobb nyomorúságban éltek. 1848 őszén minden vármegyében megalakult a honvédelmi bizottmány és a székely székekben is működnek. A háromszéki bizottmány Agyagfalván tartott ülé-1 A Komáromban 1925 február 22-én tartott országos Jókai-emlékünnep alkalmából rendezte a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület. ' Feszty Béla ógyallai földbirtokos. Feszty Árpád festőművész öccse. Jókai sógora és özv. Feszty Árpádné szül. Jókay Róza nagybecsű anyagából, kik az irodalomtörténeti becsű relikviákat a komáromi múzeum Jókai-szobájának ajándékozták.
