Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Napkelet - 882
TÖRTÉNETI IRODALOM. 883 A másik álarcos könyv H. G. Wells könyve: A világtörténet alapvonalai, az élet és az emberiség történetének tükre. A szerző — aki természetrajztanár volt, — újszerű történelmet akart írni a világnak, hogy úgy ismerjék meg a multat és a valót, amilyen az volt, közös eszmét akar adni a népeknek, hogy közös eszmén épüljön fel a jövő. Do a munka fércmunka, szerzője régebbi feldolgozások alapján regisztrálja az eseményeket, azok közül is inkább azokat, amelyeknek elmondása céljának megfelel, közben ízléstelen és olyan megjegyzésekkel kíséri, amelyekből kitűnik, hogy a történeti korok szelleméről, lelkületéről sejtelme nincs. Előszeretettel sorakoztatja fel azokat az adatokat, amelyek a katholicizmusra és az uralkodókra kompromittálók. A munkát az orosz bolsevisták és a cseh vezetőférfiak dicséretével fejezi be. — Pigler Andor Ilekler Antal: Michelangelo című művét ismerteti. — Velezdi Mihály: Emlékek. Szász Károly ilyen című memoárjának ismertetése. — bs. —: A görög színház. Octave Navarre: Le théâtre grec c. könyvének ismertetése. — Kéky Lajos Szinnyei Ferenc: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig megjelent első kötetét ismerteti. 4. sz. Hajnóczy Iván: Katona József színházterve. Közli Katona Józsefnek kecskeméti ügyész korában a városi tanácshoz 1826 közepén intézett beadványát, melyben egy mellékelt tervrajz szerint a piaci mészárszéknek színházzá való átalakítását kérte, többek nevében. A város vezetősége foglalkozott is az eszmével, de megvalósítására nem került sor. A kecskeméti színház csak 1896-ban épült föl. —• Kastner Jenő: Papini cikke Assisi Szent Ferencről. Vázolja Assisi Szent Ferenc életét és magyar fordításban közli Papininek Szent Ferencről írt cikkét. Papini cikke Szent Ferenc lelkületét, alázatosságát tárja e'énk. — Zlinszky Aladár: Keszthelyi Helikon. Azoknak a pályaműveknek és beszédeknek a gyűjteménye, melyek az 1921 július 2-án gróf Festetich György emlékének szentelt ünnepélyre készültek és amelyek egy kötetben most láttak napvilágot. Jelen cikk ezen kötet ismertetése. A Századok olvasóit elsősorban Négyesy Lászlónak „Festetich György gróf a magyar irodalomban" című hosszabb dolgozata érdekelheti, amely a Georgicon alapítójának ó'etét és működését tartalmazza. — Tolnai Vilmos Takáts Sándor: Magyar nagyasszonyok. — y. Bölcskei Ödön: Capistranoi Szent János élete c. művét ismerteti. — K. D.: Ismeretterjesztő könyvek. Három könyv, köztük Hegyaljai Kiss Géza: Tjorántffv Zsuzsánna fejedelemasszony c. művének ismertetése. — B. Gy.: Nagyasszonyok a magyar reformációban (II.). Hegyaljai Kiss Géza hasonló c. könyvének ismertetése. — Koszó János Neumann: Profile c., Münchenben megjelent művét ismerteti. A kötet a világháború harminc legfőbb szereplőjének arcképvázlatát, (köztük magyarokét is), tartalmazza, személyes találkozások alapján, elég tárgyi'agosan. — Zlinszky Aladár: A magyar hún-mondák kérdésének mai állása. Császár Elemérnek hasonló című, az Irodalomtörténeti Füzetek közt megjelent tanulmányát ismerteti. — Oroszlán Zoltán: Legújabb régészeti irodalmunk. Röviden ismerteti az utóbbi években feltárt archaeológiai leleteket. Ezeknek szokatlan gazdagsága mellett annál szembetűnőbb a magyar archaeológiai irodalom szegénysége. Az Archaeológiai Értesítő új életrekeltésére csak most történt az első kísérlet, az „Esztergom Évlapjai" és „Dolgozatok a m. kir. Ferenc József-Tudományegyetem archaeológiai intézetéből" c. folyóiratokon kívül archaeológiai szakfolyóirat nincs. Szemlét tartva a magyar archaeológiai irodalom újabb termékein, Hillebrand Jenő, Kuzsinszkv Bálint, Láng Nándor. Alföldi András, Fettick Nándor, F. Takács Zoltán cikkeit, Rhé Gyula: Veszprém vármegye avar emlékei és Schober Arnold: Die römische Grabsteine von Noricum und Pannonién c. munkáit ismerteti. — Kiss Lajos: Egy történelmi nevezetességű levél 1849-ből. Rövid bevezetéssel közli Láner Ferenc 54*
