Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Napkelet - 882

882 TÖRTÉNETI IRODALOM. 882 elei westfáliai népoktatás egyik előharcosának működéséről. — Balanyi György Brisits Frigyes: Assisi Szent Ferenc, — Balogh Albin Zborovszky Ferenc S. J.: Az őskor embere, kultúrája és vallása c. művét ismerteti. 10. sz. Martin Aurél: Káldi György emlékezete. A Yulgata magyar fordítása megjelenésének 300. évfordulója alkalmából méltatja a fordító érdemeit. Káldi György 1573-ban született, iskoláit Nagyszombatban kezdte, Kutassy nagyszombati nagyprépost, utóbb egri püspök és esztergomi érsek mellett nevelkedett és 25 éves korában mint esztergomi nagyprépost Rómába ment tanulmányútra. Itt belépett a jezsuita-rendbe, hazatérve tanárkodott, később a jezsuiták nagyszombati rendházának főnöke, a kollégium, majd a nemes ifjak nagyszombati nevelőintézetének igazgatója lett. Pá'yáját, mint a pozsonyi jezsuita kollégium rektora, 1634 okt. 30-án fejezte be. A teljes Szentírást nem egészen másfél év alatt fordította le. — Michel Károly: Görres József. Születésének 150. évfordulója alkalmából méltatja Görres kivá'ó német publicista és katholikus szellemű író munkásságát. — Kühár Flóris Babura László: Nagy Szent Gergely élete és Barna Leander: Nagy Szent Gergely pápa. — sz. r. Lukinich Imre: Mohácsi Emlékkönyv, 1526. — Mihály fi Ernő Divald Kornél: Maqyar művészettörténet. — B. E. Saly László: Az egyetemi templom. A pálosok régi pesti székesegyháza c. művét ismerteti. Napkelet. 1926. évf. 1. sz. Horváth János: Vörösmarty. A Za'án futásában Vörösmarty egyéniségének megnyilatkozásait vizsgálja. — Hóman Bálint: Domanovszky Magyar történelme. Röviden rámutat azokra a mulasztásokra, ámeneknek eredményeképen a nyugati nemzetek alig tudnak ró'unk. Akik Magyarország után vagy a magyarság múltja után érdeklődtek, kénytelenek voltak velünk szemben ellenséges érzelmű íróknak tendenciózus munkáit olvasni. Ezt a hiányt pótolja Domanovszky Sándornak Münchenben megjelent „Geschichte Ungarns" című összefoglaló müve. — M. N. : A Blick. Széchenyi döb'ingi hagyatékának Tolnai Vilmos szerkesztésében megjelent harmadik kötetét ismerteti. Tolnai bevezetésének alapián röviden összefog'alja a kötetben közreadott művek legjelesebbje, a Blick keletkezésének történetét. — Müller Lipót: Könyv Jókairól az elszakított magyarságnak. Gál János: Jókai élete és írói jelleme című. Berlinben megje'ent művét ismerteti. — Rácz Lajos: Rousseau levelezése. Rousseaunak Théophile Dufour kiadásában most megjelent teljes levelezését ismerteti. 2. sz. Papp Viktor: Haydn nyomában. Leírja a XVIII. századvégi esterházai hercegi udvart, az ott lefolyt opera- és színielőadásokat, részletesebben Haydn esterházai működését és a hercegi zenekart. Egy 1784-i konvenciós könyvből közli az operaház és a marionett-színház leírását. — Baross Gyula: Kristóf György két könyve Jókairól. Jókai é^te és művei és Jókai Tianiai ErdéVben c. művének ismertetése. — Brisits Frigyes Divald Kornél: Felvidéki séták c. művét, — Tolnai Vilmos Gonda Bélának Tiirr Istvánról gz.ó'ó t.anu'mányát ismerteti. — Kastner Jenő: Nemzeti újjáébredés és szabadkőművesség. Α. ΙΛΖΙΟ: La Massoneria e il Risorgimento tv művének ismertetése. 3. sz. Kéky Lajos: Gyulai Pálhoz írt levelek. Arany, Tompa, Petőfi Zoltán, Csengerv Imre. Kriza, Erdélyi .János, Lévay, Szász Károly és Tóth Edének inkább irodalomtörténeti jelentőségű levelei. — Szekfű Gyula: Álarcos könyvek. Az egyik Sebestyén Gyulának „Gesta Hungarorum. A magvar hősmondák öt könyve" c. verses munkája, amelyből egyelőre három kötet je'ent, meg. Szekfű az ötödik. Emese álmáról szóló könyvet veszi bonckés alá: „csinált népiesség, Ízléstelen invenció és alantas felfogás dolgában a modern ponyvairodalom termékeit is felülmúlja". —