Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Kötzschke; Rudolf: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters. Ism. Váczy Péter 866
TÖRTÉNETI IRODALOM. 867 összefüggések vizsgálatára. „Ein Streben nach Zusammenfassung hat sich ausgewirkt, die Einzelbeiträge auf Grund von quellenmäßigen Studien sind an Zahl gemindert". (R. Kötzschke, Literaturberichte. Archiv f. Kulturgesch. XVII. 93. 1.) Egy filozofikus jellegű szemlélet van kialakulóban, a látásnak valami új, egyetemes módja. A synthesis szelleme egymásután hívja életre az összefoglaló gazdaságtörténelmi műveket. Kowalewsky után Below, Dopsch, Max Weber, Kötzschke német története, Sieveking, Häpke, Tilles müvei jelzik az egyre erősbödő irányzatot, mely a gazdaságtörté/letben tulaj donképen az ú. n. második történeti iskoláig vezethető vissza, s mely legtipikusabb képviselőjét, a nemrégiben elhunyt Max Weberben találta meg. Georg Brodnitz hatalmas vállalkozása, a „Handbuch d. Wirtschaftsgesch." ennek a szellemi áramlatnak legszebb megnyilatkozása. Szemben M. Weber „Wirtschaftsgeschichte" (1923, 2. kiad. 1924.) c. művével, hol az anyag közgazdaságtani nézőpontból van csoportosítva, Kötzschke éppen az egyes vidékek, államok között fennálló különbségeket hangsúlyozza. Kötzschke történetíró marad. Éppen ebben van a könyv legnagyobb értéke. Mert világossá válik a kutató előtt, könyvét olvasva, hogy népek, országok különleges gazdasági struktúrája között az ő speciális területe mely ponton illeszthető be az egyetemes fejlődés menetébe. Rávezeti a történetírót arra, hogy a részletkérdések szűk világában mit tartson egyetemesnek, mit sajátosnak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Kötzschke kézikönyvet ír és hogy az anyag, amit feldolgoz, szinte mérhetetlen terjedelmű. Csak egy-két támpontot nyújt, néhány kiindulási lehetőséget; mélyebb összehasonlításokra nem ad alkalmat. Megnehezíti a gazdasági különbségek felismerését az is, hogy az irodalmon keresztül ismerte meg (a németen kívül) az egyes országok gazdasági viszonyait. Irodalmat irodalommal, vagy forrást irodalommal pedig bajos egybevetni. Az individuális tulajdonságok kidomborítása mellett Kötzschke nagyfontosságúnak látja a társadalom és az államszervezet szerepét az egyes gazdasági különbségek előidézésében. (Schmoller-iskola). Hozzá kell még venni ehhez, hogy mindenütt szeret rámutatni magára az emberre, annak belső világára, gondolkodásmódjára, amint az állást foglal a gazdasági élet jelenségeivel szemben. (Lamprecht-iskola). így előttünk áll egy gazdaságtörténet, mely az anyagot nagyobb korszakokra osztja (Die Entwicklung des Wirtschaftslebens im Übergang von der Antike zum Mittelalter, die Frühzeit mittelalterlicher Wirtschaft, die mittelalt. Wirtschaft im Abendland zur Zeit ihres Hochstands, Byzanz und das Morgenland, der Ausgang· mittelalt. Wirtschaft), ezeken belül először az állami, politikai, társadalmi viszonyok átnézetét adja, majd magának a gazdasági életnek részletes 54*