Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Isoz Kálmán: Buda és Pest zenei művelődése. Ism. Lajtha László 851

TÖRTÉNETI IRODALOM. 853 sabb liely támogatása, segítsége nélkül önmaga építi fel zenekultúráját. Ez az eleven és friss leírás Isoz könyvének egyik kitűnő erdeme. Sehol sem válik unalmassá. Még ahol mellékesebb kérdésekről beszél is, megtalálja s állandóan fenntartja a részletek változatos kapcsolatait a fontosabb főeseményekkel úgy, hogy ezáltal' érdeklődésünk sohasem lankadhat. A. tudósnak forrásmunkája lesz e könyv. Ezzé teszi számos, először közölt dokumentuma és gondos, teljes adattára. Isoz nem dolgozik hypotetikus eredményekkel. Amit okmányokkal nem tud igazolni, csak ha igen kézenfekvő, említi meg lehetőségképen. Stílusa s maga a könyv világos és tömör. 1G86—1800 közötti évszázad hűséges és színes krónikája. Sohasem feledkezik meg arról, hogy zenei kultúrhistóriát ír. Nem téved el az ide nem tartozó történeti adatok rengetegébe, de nem inerül el a zenei művek és stílusok analízisében sem. Ezért könyve alkalmas arra is, hogy a zenei szakképzettség nélküli olvasó is haszonnal forgathassa. Sőt! Tökéletesebb képet fog kapni e kor muzsikusairól és muzsikájáról, mintha a számára nehezen megközelíthető és stílusokban is idegen zenei művekkel próbálkozna. Miután Buda majd Pest zenészeivel, a hangszerkészítőkkel, a hangjegykiadókkal és kereskedőkkel végzett, rátér könyve befejező részére az énekes színdarabokra, az operákra s a muzsikális akadémiákra. A magyar színészet e hősies korszakát, Kelemen László és társainak bátor kezdését megírták már többen, most szép összefoglalásban megkapjuk zenei vonatkozásaikat. Lavotta János, Szerelemhegyi András, Kelemen László, Chudy József és a magyar énekművészet első színpadi képviselői: Várady, Láng, Ternetzky és társaik — egész sora a lelkes művészeknek. Nekibuzdulásaik, akarásaik, hazafias törekvéseik, sikereik és sikertelenségeik — maga egy érdekes színjáték, amely olvasás közben elénk tárul. Szerelemhegyi és Kelemen ráfizetnek nemes ambícióikra — nemhogy jövedelmük maradna. És mégis az ő munkájuk révén kerül bemutatóra az első magyar énekes játék. A pár évvel hamarabb megindult német társulatok pedig még nagyobb erkölcsi s anyagi sikereket érnek el. Isoz táblázataiból látjuk, hogy pl. Mozart müveit mennyire meg tudták szerettetni a publikummal. 1793—1800 között a Varázsfuvolát 78, 1797—1800 között Figaro házasságát 31, két év alatt a Don Jüant 31, 1797—1800 között a Titnst 22, a Cosi fan tuttet 22, 1791—1800 között a Szöktetést 33 előadásban hozták színre Pesten és Budán. Ne feledjük, a Varázsfuvola bécsi bemutatója 1791 szept. 30-án, a pesti meg 1793 febr. 14-én, tehát a következő idényben volt. Egy évvel bécsi bemutatója után Haydn Teremtése is bemutatásra kerül Budán is. Pesten is egy-egy előadásban. Természetes, jelentéktelen muzsikusok inkább operette-