Századok – 1925-1926

Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785

810 liARTONIEK EMMA. Tehát II. Géza uralmát apai örökségkép fogja fel, ami az ő esetében, ki II. Béla elsőszülöttfia volt, csakis a primogenitura szerinti öröklést jelentheti. Vagyis II. Géza okleveleiben körülbelül ugyanazon időben (1148- és 1151- talán 1141-ben) lép fel a primo­geniturát valló öröklési formula, mint amikor a Szent László-kori Gesta continuatora (1131—1152) Kálmán király elsőszülöttségi jogát, mint uralmának jogalapját feljegyzi. II. Géza előtt apja, II. Béla uralkodott, aki trónra léptekor az egyetlen törvényesnek tekintett Árpád lévén, unokatestvére, az ő előtte uralkodó II. István intézkedé­sére lett királlyá, tehát az ő trónrajutása az öröklési rend szempontjából csak Boriccsal való fentemlített ellentéte kapcsán jöhet valamelyest tekintetbe. II. István trónralépte a primogenitura érvényesí­tését jelenti, hogy ezt azonban milyen áron kellett Kál mánnak megvásárolnia, az köztudomású. Kálmán győ­zelmét a Szent László által királynak rendelt Álmos fölött már a XII. század derekán a primogenitura adta jogával magyarázzák, s igen valószínű, hogy ő uralma megokolásához tényleg felhasználta ezt az elvet. Igaz ugyan, hogy Kálmán és Álmos küzdelmeiben, különösen Kálmán fia megszületése előtt, az öröklési jog mellett más motívumok is szerepeltek, melyekről még lejebb szó lesz, mégis Kálmán uralomrajutása és az utódlás körüli eljárása az elsőszülöttségi jog bevezetése felé tett lépés. Nem, mintha az ő célja új öröklési rend behozása lett volna: ő előbb saját maga, majd később fia számára az uralmat akarta biztosítani, — e célja eléréséhez használta fel a primogenitura szerinti öröklési rend nyújtotta jogi eszközt — már amennyiben ez egyál­talán tudatos volt benne, miről közvetlen tudomásunk nincsen. Azt azonban nem tartjuk véletlennek, hogy II. István király okleveleiben apjára, Kálmánra hivatkozik. Sőt ebben a címzésben, valami kezdetleges, halvány tö­rekvést látunk a primogenitura felé. Ezek az esetek — talán ideszámítható még a II. Béla által Borics legitimitása fölött elrendelt vizsgálat, egyál­talán Borics fellépte is — az elsőszülöttségi jog első előretörései az addig — a X. és XI. században — ural­kodó senioratus kiszorítására. Teljesen el kellett tekintenünk azonban Salamon esetétől, nemcsak mert korban túlságosan messze esik

Next

/
Oldalképek
Tartalom