Századok – 1925-1926
Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785
AZ ÁRPÁDOK TRÓNÖRÖKLÉSI JOGA. 803 az elv a szeniorátus, úgy a szeniorátust el kell fogadnunk a Béla-ág (I. Béla, I. Géza és Szent László) öröklési rendről alkotott meggyőződésének hagyományaként. A tények az ő utódlásuknál és trónharcaikban úgyis egészen világosan erre mutatnak, vagyis az egyes uralkodók egymásra következésének sorrendje és trónfoglalásuk körülményei, kiegészítve a Szent László-kori Gesta Ungarorumban fenntartott és hangoztatott meggyőződéssel, kétségtelenné teszik, hogy legalább is az 1050-es évektől 1095-ig a szeniorátus volt az Árpád-nemzetség utódlásának tudatosan gyakorlott rendje. Ha azonban messzebbre megyünk vissza az utódlások vizsgálatában — s itt már a puszta tényekre vagyunk utalva —, úgy — más kutatókkal együtt — a szeniorátust is vissza kell vezetnünk, mint elfogadott s a gyakorlatban élő öröklési rendet már a fejedelmek korában is, mert Zsolt utódlása és Vál fejedelemsége máskép meg nem érthető, míg fejedelmeink egymásrakövetkezése a szeniorátus feltételezése mellett egészen világos.1 összefüggés, melyben az író Levente lemondását elmondja, arra mutat, hogy a Gesta írója szerint Levente mint I. Andrásnál idősebb, szeniorátusi öröklőjogáról mond le. (Lásd: Bécsi Képes Krónika ed. Toldy, LIV., a Budai Krónikából ez a megjegyzés az egész várkonyi jelenettel együtt hiányz'k.) Az író ugyanis Béla hercegnek szeniorátusi jogáról való lemondását Salamon javára illusztrálja a Leventének I. András javára történt lemondásával. (Rex (András) inclinavit se ad pedes eius, quod raro factum est. Putabat enim de eadem simplicitate dedisse coronam filio suo sicut sibi Levente dederat; sed Dux prae timore hoc fecerat, i. h.) 1 Vál fejedelemsége — véleményünk szerint — kétségbe nem vonható: Konstantinus előadása itt egészen világos. Elmondja Árpád fejedelemmé választását, megemlékezik a két főméltóságról: a gyuláról és karchászról, szól a törzsek ..fejedelmeiről", aztán elősorolva Árpád leszármazóit, ezek közt Válról úgy emlékezik meg, mint aki akkoriban a magyarok fejedelme. Előzőleg pedig elmondta, hogy Árpád óta mindig az ő nemzetségéből való a magyarok fejedelme. Ebben az összefüggésben annak az írónak előadásában, ki a pogánykori magyar méltóságok emlékét fenntartotta s kinek ily pontos és megbízható értesülései vannak a magyar viszonyokról, Vált valóban uralkodott magyar fejedelemnek kell tekintenünk. Az viszont, hogy Lmdprand 947-ben — amikor pedig Konstantinus szerint Válnak kellett volna fejedelemnek lennie — az Itáliában kalandozó magyarok vezérét: Taksonyt „rex"-nek nevezi, véleményünk szerint nem jelenti okvetlenül, hogy Taksony már ekkor fejedelem volt, mert 51*