Századok – 1925-1926
Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785
790 liARTONIEK EMMA. történettudomány XVIII. századi fellendülésével (helyesebben a magyar tudományos történetírásnak a. XVIII. században történt megalapításával, mindenekelőtt a források feltárásával: a megindult adatgyűjtéssel), másfelől e kornak a történetírás céljairól vallott felfogásával, a történetírásnak praktikus feladatok: politikai és alkotmányos reformok, tervek szolgálatábaállításával függ össze.1 Az új alapokon, új tökéletesebb módszerrel folytatott történelmi kutatás, mely feltárt addig ismeretlen, az addigi ismerteket teljesen új világításba helyező forrásokat, legelőször a nemzeti történelem feldolgozása közben jutott el e kérdéshez. Anonymus és Konstantinus munkái s az újonnan gyűjtött okleveles anyag alapján a nemzeti történelem minden kutatóját foglalkoztatta a trónfoglalás kérdése, annál is inkább, mert ezek a kútfők — mint a honfoglalás történetében is — e részt is egészen új, addig nem is sejtett területeket tártak fel a tudósok előtt. De természetesen sokkal közelebbről érdekelte a közjogtörténet művelőit és az állam egyetemes ismeretét kutató tudósokat: az államismereti irány követőit, akár monografikusán, akár tágabb keretekbe illesztve dolgozták fel a trónbetöltés problémáját. Tízek többnyire meghatározott célból, valamely közjogi tétel bizonyítására törekedtek, amit az adatok nekik megfelelő csoportosításával, sőt egyesek tendenciózus ferdítésekkel próbálnak elérni. Az egész korszak összes tudósaira azonban — mint ez nem is lehetett máskép — elhatározó befolyással volt a pragmatica sanctio, helyesebben a trónfoglalás kérdésének korukban szokásos elintézési módja: az országgyűlésen, fejedelem és rendek által együttesen hozott törvénnyel való rendezése. Amilyennek lát ták a XVII. századvégi és XVIII. századeleji öröklési törvényeket, a trónkérdés rendezésének az akkori jog- és alkotmányfelfogás szerint egyetlen lehetséges módját, olyannak képzelték: írott törvénnyel (a vérszerzödéssel) rendezettnek vélték a középkori trónfoglalást is. A trónfoglalás kérdésének ilyetén elintézése által teremtett helyzetet pedig az egész Árpádkorra érvényes jogállapotnak tekintették. — Sokkal, 1 Ld. az alábbiakhoz : Hómon Bálint, Tudományos történetírásunk megalapítása a XVIII. században. Bpost, 1920. és Á magyar történetírás a XVIII. században. (Kézirat.)