Századok – 1925-1926

Értekezések - BARTONIEK EMMA: Az Árpádok trónöröklési joga 785

790 liARTONIEK EMMA. történettudomány XVIII. századi fellendülésével (he­lyesebben a magyar tudományos történetírásnak a. XVIII. században történt megalapításával, mindenek­előtt a források feltárásával: a megindult adatgyűj­téssel), másfelől e kornak a történetírás céljairól vallott felfogásával, a történetírásnak praktikus feladatok: politikai és alkotmányos reformok, tervek szolgálatába­állításával függ össze.1 Az új alapokon, új tökéletesebb módszerrel folytatott történelmi kutatás, mely feltárt addig ismeretlen, az addigi ismerteket teljesen új vilá­gításba helyező forrásokat, legelőször a nemzeti törté­nelem feldolgozása közben jutott el e kérdéshez. Ano­nymus és Konstantinus munkái s az újonnan gyűjtött okleveles anyag alapján a nemzeti történelem minden kutatóját foglalkoztatta a trónfoglalás kérdése, annál is inkább, mert ezek a kútfők — mint a honfoglalás történetében is — e részt is egészen új, addig nem is sejtett területeket tártak fel a tudósok előtt. De ter­mészetesen sokkal közelebbről érdekelte a közjogtörté­net művelőit és az állam egyetemes ismeretét kutató tudósokat: az államismereti irány követőit, akár mono­grafikusán, akár tágabb keretekbe illesztve dolgozták fel a trónbetöltés problémáját. Tízek többnyire meg­határozott célból, valamely közjogi tétel bizonyítására törekedtek, amit az adatok nekik megfelelő csoportosí­tásával, sőt egyesek tendenciózus ferdítésekkel próbál­nak elérni. Az egész korszak összes tudósaira azonban — mint ez nem is lehetett máskép — elhatározó be­folyással volt a pragmatica sanctio, helyesebben a trón­foglalás kérdésének korukban szokásos elintézési módja: az országgyűlésen, fejedelem és rendek által együttesen hozott törvénnyel való rendezése. Amilyen­nek lát ták a XVII. századvégi és XVIII. századeleji öröklési törvényeket, a trónkérdés rendezésének az akkori jog- és alkotmányfelfogás szerint egyetlen lehet­séges módját, olyannak képzelték: írott törvénnyel (a vérszerzödéssel) rendezettnek vélték a középkori trón­foglalást is. A trónfoglalás kérdésének ilyetén elinté­zése által teremtett helyzetet pedig az egész Árpád­korra érvényes jogállapotnak tekintették. — Sokkal, 1 Ld. az alábbiakhoz : Hómon Bálint, Tudományos tör­ténetírásunk megalapítása a XVIII. században. Bpost, 1920. és Á magyar történetírás a XVIII. században. (Kézirat.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom