Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyarság - 770

770 TÖRTÉNETI IRODAi.OM. dések s a párizsi Duna-egyezmény sem oldották meg. amennyiben az európai Dunabizottságot továbbra. is fenntartották s a hajózás szabadságát a réginél is szűkebb térre szorították. Főleg a bécsi Staatsarchivban talált adatok alapján megvilágítja szerző a Duna-kérdés történetét az 1815-i párizsi béketárgyalásoktól kezdve β magyarázatát adja: miért akadályozta meg Ausztria ismételten a sok oldalról óhajtott Duna-konferencia megvalósulását s törekedett attól a többi államokat visszatartani, megakadályozván a Duna nemzetközivé tételét. — o. «. : Tompa Mihály. Császár Elemér munkájának ismertetése. Február. Berzeviczy Albert: Színészet és zene az ötvenes években. A forradalmat követő abszolutizmus minden nyomása s a felsőbb helyen pártolt német színészet konkurrenciája mellett is virágzó magyar színészetről ad képet a közlemény. Legkedvezőbbek a viszonvok, természetesen, a fővárosban. A Nemzeti Színház műsora magas színvonalú, színészgárdája értékes. Ez az idő egyúttal az igazi magyar műzeneköltés, zeneműkiadás, szimfonikus zeneművelés s a zene-esztétika születési kora. — Alpár Ignác és Lyka Károly: A Greguss-jutalom. (Jelentés a második évkor építészeti jutalmáról.) Március. Berzeviczy Albert: Jókai. A Kisfaludy-Társaság Jókaiünnepélyén tartott megnyitóbeszéd. Április. Zelovich Kornél: Széchenyi és a magyar közlekedésügy. A XIX. század elején Magyarország közlekedése messze el volt maradva a fokozott mértékben építkező nyugati népek mögött s ez iránt érzék is alig mutatkozott. Cikkíró — ki szerint történeti irodalmunk nem mé tányolja kellőkép Széchenyinek az anyagi reformok terén megnyilvánult nagyszabású tevékenységét, holott egy ország úthálózata jólétének alapja s kultúrájának mutatója — áttekintést törekedik nyújtani Széchényinek a magyar közlekedés fejlesztésére irányuló tevékenységéről: az aldunai hajózó út s a Széchenyi-út, továbbá a Lánchíd történetéről. — Br. Forster Gyula: A lelkészek ellátásának és a főpapi javadalom és jövedelem szabályozásának kérdése a Habsburg-Lotharingiai ház királyai idejében. Középkori törvényeinkben a papok anyagi ellátására nézve alig találunk intézkedést. A XVI. század óta irányul erre mind nagyobb gondoskodás. III. Ferdinánd 1650. évi alapítványa a szegénysorsú plébánosok támogatására a lelkészek állami fizetéspótlásának kezdete. Fokozottabb gondoskodást mutatnak a III Károly által felállított, cassa parochorum, majd Mária Terézia és II. József intézkedései, a lelkészek fizetéspótlásának rendszeresítése s felemelése. A mutatkozó hiányokat azonban sem a cassa parochorum, sem a fundus ecclesiasticus stb. nem tudta megorvosolni. — Dalmady Győző: Emlékezések, a Kísfaludy-Társaság történetéből. M a ff va ro rszá ff. 1925. 197—202. szám. Conrad volt vezérkari főnök újabb emlékiratai. Küzdelmei a magyar függetlenségi törekvésekkel szemben. Tisza a magyar határok megvédéseért. A csehek árulásáról. A polgári miniszterek és katonai hatóságok közötti differenciákról. — 231—235. szám. Fekete Örs: Károly király utolsó repülőútja. IV. Károly király októberi útja Magyarországba. Magyarság'. 1925. 154. szám. Mátyás király idegen zsoldos hadserege. Tóth Zoltán könyvének ismertetése. — 172. szám. József nádor iratai. A kiadott iratok ismertetése. — 217. szám. Η. Α.: Széchenyi István naplói. A naplókiadás ismertetése. — 241. szám. Az első magyar könyv Károly király tragédiájáról. Balassa Imre: A magyar királytragédia. IV. Károly c. könyvének ismertetése. — 292. sz. Máthé Elek: Kossuth látogatása Angliában, 1851 október 24—november 20. Kossuth megérkezése Londonba és ottani szereplése. Elindulása Amerikába. — U ο