Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 766
768 TÖRTÉNETI IRODAi.OM. ban kevés új adatot eredményező Carnarvon-féle Tutankhámon-ásatásokkal foglalkozik. Május. Császár Elemér: Szinikritikáiik a Nemzeti Színház megnyiU tóig. A magyar színházi kritika a XVIII. század legvégén még igen gyenge kezdetet mutat, a XIX. század első negyedében komolyabbá válik, majd a század derekán Bajzával kifejlődését, találja s magas színvonalra emelkedik. — Barabási Kun József: Madách és Eötvös. Irodalomtörténeti tanulmány: Eötvös állam- és történetfilozófiájának hatása Madách felfogására. Eötvös A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra című munkájának nyomai felfedezhetők Az ember tragédiájában. — Kenedy Géza: Hadrianus és villája. Üti benyomások, impressziók a tivoli-melletti pazar császári nyaraló, a hellén művészet utolsó pompás alkotásának romjai között, ezzel kapcsolatban megemlékezés Hadrianusról, a tiburi villa építőjéről s koráról, az antik művészet s kultúra hanyatlás előtti renaissance-áról, utolsó fellobbanásáról. — Nagy Iván: Kolczov. Az orosz népies líra megteremtőiének életrajza. — Β. Α.: Francia könyv Mátyás király könyvtáráról. (La Bibliothèque du roi Mathias Corvin, a codexfestések sokszorosítására alakult francia egyesület kiadása); — Kéky Lajos: Balassa Bálint munkáinak új kiadása (Dézsi Lajos kiadása): könyvismertetések. Június. Ybl Ervin: Toscana szobrászata a quattrocentoban. A renaissance építőművészete hirtelen, határozott stílusváltozást mutat, a plasztika azonban fokozatosan fejlődik ki a XIV. század gótikájából, a fejlődést siettetik az antik művészet emlékei, melyek a mesterséges formarendszerrel szemben az organikus felfogás kialakulását mozdítják elő. Firenze az új művészet, a többé nem dekoratív, de az emberi alak problémájának önálló megoldását kereső szobrászat bölcsője. A művészek egyéni felfogása érvényesül. Donatello. Ghiberti, Luca della Robbia és Jacopo della Querzia működése sokszínűvé teszi a XV. század első felének szobrászatát, utat törvén a későbbi quattrocento művészei (Rossellino, Benedetto da Maiano, Verocchio stb.) harmonikus, kevésbbé monumentális, de képzeletben, formakincsekben gazdag alkotásainak. — Rózsa Dezső: Magyar tárgyú német darabok a hazai német színpadokon. Néhány szemelvény a XIX. század fordulóján idegen színtársulatok által magyarországi színpadokon vagy Bécsben bemutatott magyar vonatkozású színművek közül. Ε darabok tartalmaznak ugyan néha egy-egy jó megfigyelést, jellemképet, nagyrészt azonban felületes és laza kompozíciójú termékek. — D: .1 Műcsarnok tavaszi tárlata. Szeptember. Br. Forster Gyula: Gróf Berchényi László francia marsai élettörténete. Rákóczi s a Törökországban eltemetett bujdosók hamvainak hazahozatalakor felmerült a terv. hoey Berchényi Miklós fia, a Luzancyban nyugvó László francia lovasgenerális földi maradványai is hazaszál] itassanak a kassai közös sírboltba. A hazai kormánykörök támogatása mellett a franria kormány megadta az engedélyt a marsai tetemeinek Magyarországba átvitelére, ez a szándék azonban de la Rupelle vicomte nejének — ki mint leányágon Berchényi László leszármazottja, az exhumálás ellen tiltakozást jelrntett be — közbelépése folytán meg nem valósulhatott. — Zelovich Kornél: A technika hatása a közlekedésre. A Magyar Közgazdasági Társaság közgyűlésén tartott előadás. A közlekedés fejlettsége, mely a legszorosabb nexusban áll a technika haladásával, a kultúra fokmérőjének tekinthető. Ez alapon cikkíró fokozatokat állapít meg a közlekedés fejlődésében s áttekintést nyújt a közlekedés néhány fázisán az ókor közúti közlekedésétől a legújabb kor vasútjáig, melynek történetével aránylag hosszabban foglalkozik. — Császár Elemér: Az Athenaeum szini kritikái. A Nemzeti Színház megnyíltával egy időben