Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Rackl; Michael: Die griechischen Augustinerübersetzungen. Ism. Tóth László 754
758 történeti irodai.om. kezesét a. földesúri birtokból vezeti le és a földesúr államfővé való emelkedésének a lehetőségét vitatja. Egy közbeeső fokot az ú. n. Bannbezirk intézményét hozza Seeliger, mint új gondolatot a régi theoriába. A Bannbezirk, illetve az azon belül elnyert főbenjáró bíráskodás az átmenet, amely a földesúri hatóságnak államhatósággá való alakulásához vezet. Below tagadja a főbenjáró bíráskodás elnyerésének jelentőségét és általában azt, hogy a földesúri bíráskodás kiterjesztése lett volna a Bannbezirkek célja. A Bannbezirk — Below szerint — a földesúri birtoktól teljesen független alakulat és annak gyakori területi egybeesése a földesúri birtokkal a hatalmi terjeszkedéssel magyarázható. A hatalom gyakorlása nagyrészt csak ezen a területen volt lehetséges és észszerű. A hatalmi terjeszkedésen kívül a Bannbezirkek létrejötténél rrlég bizonyos gazdasági szempontok is irányadók voltak pl. az „introitus" elkerülése stb. Nem a földesúri bíráskodás kiterjesztése képezi tehát ezek létrejöttének indokát, annál kevésbbé, mert Below szerint a régi frank bíráskodás és az új territoriális bíráskodás közt egyenes összefüggés van. A főbenjáró bíráskodás elnyerése — vonja le Below a konklúziót — nem teszi ki az államfői hatalom keletkezésének lényegét. Ha elismerjük is, hogy ez részben a földesúrnak szolgái feletti közvetlen uralmából ered, minthogy azonban a Bannbezirkek theoriájának megcáfolásával, ezeknek a földesúri birtokkal, illetve a territóriumokkal való összefüggését tagadta, a főbenjáró bíráskodás elnyerése nem képezi a Bannbezirken át az átmenetet az államfői hatalomhoz. Igen érdekes, hogy míg — mint említettük — Below a Territorium und Stadt-nak igen lényeges cikkeit hagyja el, hogy helyükbe ezt a Seeligert cáfoló cikket iktassa, addig a „Kritik der hcfrechtlichen Theorie (mit besonderer Rücksicht auf die standischen Verhältnisse))" és „Die historische Stellung des Lohnwerks" című tanulmányait majdnem minden változtatás nélkül nyomatta ki. Maga Below is hangsúlyozza, hogy ezeknek a cikkeknek csak tudománytörténeti jelentőségük van,1 hiszen iigy a Stieda elavult theoriáját, mint a Bücher kissé szertelen Lohnwerktheoriáját cáfoló tanulmányok teljesen tárgytalanná váltak. Szembeötlő, hogy ezeknek a helyébe vagy melléjük nem iktatott Below egy olyan tanulmányt, amely párhuzamosan az alkotmánytörténeti résszel. Seeliger gazdaságtörténeti gondolatait cáfolta volna meg. Seeliger „Handwerk und Hofrecht"-jében — véleményünk szerint — még 1 Territ. und Stadt VI.