Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - József nádor iratai I. Szerk. Domanovszky Sándor. Ism. Miskolczy Gyula 743

743 TÖRTÉNETI IRODALOM. tartoznak; a fagottot pedig már csak azért sem ismerhette, mert ezt a hangszert csak 100 évvel később kezdték használni. Az orgona-pedált 1325 körül — s nem 1470-ben — találták fel, s az orgona ekkor már nem primitív hangszer többé, hanem nagyszabású, bár nehezen kezelhető, hangszer. A kismartoni zenekar ugyan nem Sopron zenei múltját gazdagítja, de ha szerző már megemlíti, akkor tudnia kellett volna, hogy az 1715-ben alakult meg, és már 1734-ben bővült ki, Haydn pedig csak a jeles Gregorius Josephus Werner halála után, 1766-ban lett annak első karmestere. Negatívumokban is gazdag e munka: hiába keressük Grill Ferenc komponista nevét, holott róla már Gerber Neues hist.-biogr. Lex. der Tonkünstler 1812. c. műve nyomán Mátray is megemlékezik (Tud. Gyűjt. 1832. VII. k. 25.) —, továbbá Moravetz zeneszerzőnek, a soproni német színtársulat karmesterének nevét is. (Alig. deutsche Theater-Zeitung, 1798. II.). Nem lett volna szabad megfeledkezni Randhortinger Benedek (nem Bernát!) zeneszerzőről írva, arról sem, hogy 1829-ben, majd 1830-ban megzenésítette Kisfaludy Sándornak egy-egy versét Mailáth János gróf német fordításában. Az elsőnek címe Unglückliche Liebe 7ter Gesang aus Alex. Kisfaludi's Himft Szerelmei, in's Deutsche übersetzt von Gfen v. Mailáth, Op. 14. Pennauer 1829. (Ez a Mint a szarvas, kit megére... kezdetű vers.) A második a Wiener Zeitschrift für Kunst 1830. évi 61. számának mellékleteként jelent meg. Ez a könyv a soproni országos dalosünnep alkalmából jelent meg. Az ünnepségek és a vendéglátás óriási összegeket emésztettek fel: igazán kívánatos volna, ha ilyen alkalmakkor a több száz dalos arcképével és számos gratulációval teli ünnepi folyóiratszámok megjelentetése mellett (vagy helyett?) zenei multunk eredményesebb kutatására is jutna valamelyes összeg, hogy az ismertetett műnél sikerültebb zenetörténelmi művek láthassanak napvilágot. Major Ervin. József nádor iratai. Kiadta és magyarázatokkal kísérte Domanovszky Sándor. I. 1792—1804. Magyarország újabbkor; történetének forrásai. Budapest, 1925. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat. Első kötete ez a mű egy hatalmas kiadványnak, amely hivatva van József nádor félszázados működését ismertetni. József főherceg volt és Magyarország első közjogi méltóságát viselte félszázadon keresztül, éppen abban a korban, amikor a magyarság kiépítette nemzeti államát: iratai tehát a magyarországi kormányzat elsőrangú emlékei. Szeretnénk ezért a közölt aktákat főleg azzal az érdeklődéssel olvasni, amely az állam és a nemzet egyénfeletti életének okmányait megilleti, de már a kiadó is elsősorban azokat az írásokat válogatta ki, amelyek a nagy nádor gondolkozását tükröz-