Századok – 1925-1926

Értekezések - HORVÁTH JENŐ: Anglia és a magyar szabadságharc - 720

732 HORVÁTH JENŐ. kában proklamált magyar köztársaság napjait Angliában még a magyar ügy barátai között is, megszámláltaknak hitték. A kiegyezés meghiúsítását csak gyengén mentette az a. körülmény, hogy a kiegyezés fogalma Schwarzen­berg herceg szótárából is származott, mert a trónfosztás­sal a magyar kormány is megoldhatlan feladatokat állí­tott fel. Nyomban észlelhető volt ez akkor, mikor Bat­thyány Kázmér gróf külügyminiszter a debreceni kor­mány elismertetéséhez fogott és Bikkesy ezredes útján Pulszkynak formaszerű megbízólevelet küldött.1 A brit kormány oly alternatíva elé került, melynek mindkét változatát vissza kellett utasítania: le kellett mondani arról a reményről, hogy Ausztria és Magyarország meg­egyezzenek és arról, hogy az osztrák-orosz hatalom tor­kában életképes magyar köztársaság alakulhasson. A szeszélyesen odadobott engedmények (kereskedelmi ked­vezmények, Zimony és Buccari felkínálása)2 és a lázas királykeresés3 már a helyzet reménytelen voltát árul­ták el. Sproxton egyenesen azt mondja, hogy Palmerston lord a megbízólevélnek még magánúton eszközlendö át­nyújtása esetére is teljes és végleges szakítást helyezett kilátásba,4 ezt a felfogást azonban egyrészt a napfényre került források nemrég igazolták, másrészt pedig Sproxton az angol külügyminiszteri levéltár aktái alapján maga is meggyőződhetett volna arról, hogy Palmerston lord, ki Pulszkyval többször személyesen is érintkezett, akció-1 A megbízó levél kelt 1849 május 15-én. Át nem nyújtott eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában, Pulszky Ferenc levelei között található (v. ö. Correspondence stb., 255—65 1.). 2 1849 május 19. Debrecen. Batthyány Kázmér gróf Pulszky Ferenchez. Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban. 3 Blackwell már 1849 május 11-én azt írta Palmerston lordnak, hogy a magyar mérsékeltek hajlandók volnának Kóburg herceget választani, lia királyuknak Angliától való elismerésére számíthatnának (idézi Sproxton id. m. 71.1.). Ban­field egyik datálatlan levelében azt írta Pulszkynak, miszerint neki kedvesebb lett volna, ha Viktória királynő Pulszkytól vette volna első hírét „a Koburg-jelölés megbeszélt lehetősé­gének" (Donnerstag. Banfield Tamás Pulszky Ferenchez. Ere­detije a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában, Pulszky leveíei között). 4 Id. m. 56. 1. Ezzel csupán Pulszky vallomását (Életem és korom. II. kiadás. I. kötet. 453. 1.) szinezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom