Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Gróf Klebelsberg Kuno. Emlékkönyv – – – negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére – lásd Emlékkönyv alatt. - Koszó János: Fessler Aurél Ignác; a regény- és történetíró. Ism. Buday Károly 64

50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 64 egyedül a lelki jó, a túlvilági élet kívánásába. Bár anyagi gondjai: aktív gazdasági tevékenysége a földön tartják, ez a hangulat harmóniát hoz zaklatott, meggyötört lelkébe. Bár életírása nyolc évvel halála előtti események elbeszélésénél a mondat közepén szakad meg, több mondanivalója nem lehetett. Megtalálta lelke tökéletes vigaszát, beteljesítette a keresztény ember földi rendeltetését: a túlvilági életre felkészülve várta, a halhatatlan lélek kiköltözését a porhüvelyből. Ez az életirat — élete végén, egyhuzamban írhatta, bámulatos rekonstruálóképességről téve tanúságot régebbi lelkiállapotait tekintve — 230 levelével együtt a kor vallási, társadalmi, gazdasági viszonyaira vet világot egy nagybirtok és egy gróü család ügyes-bajos dolgai keretében. A magánéletbe vezet be, s ezért hat közvetlenül Bethlen Kata élettörténete, bár kedélye idegen marad előttünk. Ritka intelligenciáját, vallásos meghatottságát jellemzi nagy könyvtára, melyhez Bod Péter írt katalógust. Túlnyomó köztük a vallásos tárgyú könyv, de van gazdasági és jogi munka is, sőt megvan köztük Lojola szent Ignatz Exercitiuma. A könyvjegyzék olvasása csak egy elvesztett kincs feletti fájdalmat kelti fel: az egész könyvtár 1848-ban elpusztult Nagyenyed égésekor. A kiadvány hálára kötelezi a magyar tudományt a nemeslelkű kiadó, az anyag nagyműveltségű és fáradhatatlan gyűjtője, tudós és szellemes kommentálója, a lelkes „székely asszony" iránt. Vajha példája követőkre találna. Bartoniek Emma. Koszó János: Fessier Aurél Ignác, a regény- és történetíró. A fölvilágosodástól a romantikáig. Budapest. (A Budavári Tudományos Társaság kiadása.) 1923. 8°. 408 1. Tudományos életünkben annak a nagyszerű lendületnek, melyet szellemtörténeti irányzatnak neveztek el, legelőkelőbb visszhangja a Minerva című folyóiratban csendült meg. Ennek az irányzatnak érett gyümölcsekép élvezzük az említett folyóirat jeles munkatársának: Koszó János dr.-nak a magyar irodalom és történetirodalom egyik legbonyolultabb lelki összetételű egyéniségének: Fessier Aurél Ignácnak életéről, regény- és történetírói működéséről szóló, elejétől végig szigorúan a filológus és filozófus látószögéből néző munkáját. Koszót előzőleg megjelent kisebb dolgozatai, magáról Fesislerről írott bölcsészettudori értekezése, Berlinben folytatott tanulmányai egyenesen kijelölték e feladat megoldására s az aránylag fiatal tudóst jelenlegi műve a szellemtörténeti kutatások igen előkelő képviselőjévé tette.