Századok – 1925-1926

Értekezések - BARANYAI BÉLA: Zsigmond király úgynevezett sárkányrendje - 681

zsigmond kirái-y v. n. sárkányrendje. 709 XIII. Az alapító-levél biztosítékainak végleges mellőzése. Egy egész negyedszázad mult el azóta, hogy Zsig­mond az 1411-i kísérletnél félmunkával volt kénytelen megelégedni. És e negyedszázad alatt sem tudta ezt a félmunkát teljesre egészíteni.1 Nem hozta meg a megoldást az a fait accompli sem, amelyet Zsigmond azzal teremtett, hogy leányát fel­növekedésekor, 12 éves kora betöltésekor, Alberthez tényleg hozzáadta. Ezt is a magyar tirak többségének ellenkezése ellenére volt kénytelen végrehajtani.2 1 Vállalt témám szempontjából nem látszik feltétlenül szükségesnek ez időszak történetének értekezésembe való bekapcsolása. Ebben az időben nem is szembetűnő a sárká­nyos társaság szerepe. Egyelőre elég a 25 év történetéből annyit közölnöm, amennyit itt alább elmondok. Ha további alkotmánytörténeti tanulmányaim szükségessé s a forrás­anyag megnövekedése az egyénitést lehetővé fogja tenni, meg íogom írni ezt is. Addig a szíves olvasót kielégítheti az, amit_ritka művészi beállításban Fraknói mond, ha vörös fo­nálként maga előtt tartja azt a tényt, hogy Zsigmond ez idő­ben semmi olyan tényhez nem tudta a rendek hozzájárulását megnyerni, mely Albert trónrajutása javára prejudikálna. Mint legjellemzőbb tényt be kell állítania az ellentállást Albert és Erzsébet házasságánál (amelynek nagy szerepéről Fraknói meg sem emlékezik), s ebből éppúgy kényszerű tény­kedésként levezetni az 1421 szeptember 28-i okirat „sérelmes" formáját és tartalmát, mint ahogy előadásomban az 1411 október 7-i oklevél is kényszerű következménye a rendek által az eljegyzés ellen kiefjtett ellentállásnak (1. Fraknói könyvében az 51—53. 11., főleg 52. 1. 3. bek., vagy a Századokban i. évf. 254—256. 11., főleg 254. 1. utolsó bekezd.). Teljesen jogo­sult a szíves olvasó azon természetes kérdése, mi magyarázza meg a rendeknek (a magyar uraknak) ezt a le nem győzhető ellentállását az ifjú Albert ellen, akinek apját pedig rövid hat évvel előbb láthatólag (vagy csak látszólag'?) oly köny­nyen fogadták el trónutódul? Ezt ma még nem tudom meg­állapítani, vállalt témám szempontjából nem is látszik fon­tosnak. • A magyar urak ellenállása a házasság ellen kétség­telen Windeckenek pozitív állításaiból, 109. 1.: a házasság végrehajtását Czillei Frigyessel és Garai Miklóssal külön is garantáltatni kell, 117. 1.: a király tanácsosainak egy része a szultán fiával, másik része a Vitold litván nagyfejedelem fiával. Zsigmond herceggel való házasság mellett volt. — A törökkel való házasságkötés terve tán nem volt komoly — ámbár a sárkányos társaság több tagja állott rokonságban a szultánnal, a deszpota nővére, a nádor sógornője, Olivera, Bajazid szultán özvegye révén, — mégis annál beszédesebb jele a magyar urak ellenkezésének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom