Századok – 1925-1926

Értekezések - BARANYAI BÉLA: Zsigmond király úgynevezett sárkányrendje - 681

zsigmond király ú. n. sárkányrendje. 699 Hei'voja kívánsága jogilag nem volt volna elutasítható és teljesítése is ténylegesen és jogilag is Zsigmond kényére-kedvére szolgáltatta volna ki 11 ervoját, „Ausztria hercege", Albert, ekkor már Zsigmond veje lévén s emellett a sárkányos társaságnak is tagja. Zsigmond azonban nem halasztotta a büntetést. Még hazavaló útjában, idegen földön, Bózenben, 1413 augusztus 1-én kimondta felette ítéletét,1

kiemelve bűnösségének, háládatlanságának mértékéül a jótéteményeket, amelyekben részesítette: „Spalató városát hercegi méltóság címén, a város főnökségének is reáruházásával és igen sok várat és birtokot adományozott neki és benső vonzalmának jeléül apa-társul választotta", „különös megtiszteltetésül bizonyos ékszert (clenodium) adományozott neki, vagyis a sárkány jelvényét, amelyet Borbála királynéval, kedves hitvestársával együtt és a világ sokszámú fejedelmével, nemkülönben országai báróival és nemes elüljáróival, fel nem bontható társaság jelvényéül viselni szokott. S most mégis hűtlenségbe esett. S ezért ítél felette, még pedig országai főpapjainak, báróinak és előkelőinek tanácsával (tehát a sárkányos társaságon kívülálló tényezőkével is) : Spalató város birtokától és a spalatói hercegi címtől megfosztja, lefokozza, összes birtokait elvonja s az ezekre vonatkozó adományleveleket érvényteleneknek jelenti ki. Az apa-társi viszonynak kapcsát, — mely a tanácsot ülő főpapok előtt szent kellett hogy legyen —, mint amúgy is jelentőség nélkül valót — nem szakítja meg, nem is érinti.2 S mulasztásának tudatában nem nyilatkozik a Sárkányos társasági levél garantálta törvénykezési forma meg nem tartásáról, ezt hallgatólag, de ténylegesen megszegi. 1 Zsigmond 1413 aug. 1. oklevele Fejérnél: CD. X/5. 404— 411. Lucius, Joliann.: De regno Dalmatiae et Croatiae libri sex. után (első kiad. Amsterdam 1666.; második (Schwandtner: Scripíor, rerum Hungaricarum 3-ik köteteként) Bécs, 1748., a harmadik — csonka — Bécs, 1758.). 2 A Mill. Magy· Nemz. Tört. III. köt. 516. lapján olvasható állítás, hogy Zsigmond Hervoját „kitöriilte a sárkányrend lovagjainak sorából és semmisnek nyilvánította azt a kapcsot, mely őt mint Erzsébet hercegnő keresztatyját a királyi családhoz fűzte", tévedés.