Századok – 1925-1926

Értekezések - BARANYAI BÉLA: Zsigmond király úgynevezett sárkányrendje - 681

694 baranyai béla. Amit, e bizonytalanságban a kibontakozás felé első lépésül tehetett, a kérdés magyar vonatkozásában nem amikor kifejezetten jogot, jogtörténeti és közjogi tanulmányt ír, föl kellett volna ismernie és meg kellett volna állapítania, hogy a rendeknek (szerinte való) határozata alapján Albert, ha Erzsébetnek férje lesz, abban a pillanatban, amikor Erzsébet felnő, — ez nyilvánvalóan 12 éves korának betöltését jelenti —, automatice az ország királyának deszignálódott. Mert Csekey szövegéből nyilvánvalóan az következik, hogy a rendek kötelezték magukat — nunc pro tune —, hogy királlyá fogják választani azt, akit Zsigmond leánya férjéül választ, amivel Zsigmond korlátlan akaratára bízták a vőlegény s vele a király személyének megállapítását. (Zsigmond így esetleg váltogathatná is a vőlegényeket, amíg valamelyik nem lesz Erzsébet tényleges férje.) — Miért változtatta Csekey a rendek által maguknak fenntartott garanciát minden jog feladását jelentő kötelezettség vállalásává, annak okát nem adja. A magyar alkotmány- és jogtörténet kutatói, főleg azonban azok részére, akik e kérdést felülvizsgálni akarják, teljesség okán megemlítem, hogy Fraknóinak ideszóló speciális tanulmánya (Az első Habsburg-király trónrajutása Magyarországon, Századok XLVII. (1913.) évf. 247—264.) vonatkozó részében (253.· 1., egy — itt nem fontos — mondat mellőzésével átment a Magyar királyválasztások történeté-be, Bpest, 1921. 51. 1.), a kérdés fontosságát nem is érinti, pedig Túrba fentidézett állítása (Albert megválasztásáról), melyet kifejezetten érthetetlennek tart, figyelmeztethette volna reá. (Igaz azonban, hogy Fraknóinál a kérdés azzal lesz egyszerűbbé, hogy a rendek nyilatkozatának keltét az 1410. évi első — de megtámadott — választása idejére teszi.) Timon (Magyar alkotmány- és jogtörténet. V. kiad. Bpest 1917. 511.1.; az ideszóló részben a VI. kiad. szövege változatlan) csak az 1437. évi választást registrálja. Wostry (I. 41—42. 11. 5) jegyz.) azt hiszi, hogy korábbi állításának lehetetlenségét „... Am 7. Oktober erklärte er [t, i. Zsigmond] diesen [t. i. Albertet] für den zukünftigen Gemahl seiner Tochter Elisabeth, die damals erst zwei Jahre alt war. Die ungarischen Stände hatten ihre Zustimmung zu diesem Plan dadurch ausgedrückt, dass sie der Tochter des Königs am 4. Oktober als ihrem zukünftigen Könige huldigten ..." (3—4. lap, amely szövegen a javítást a tördelés után már nem tudta keresztülvinni) lényegében megjavítja, (... sich leider auch in die Einleitung meiner Arbeit eingeschlichen hat, was liiemit berichtigt sei...), ha azt most (41—42. II.) így módosítja: „...ward der junge Herzog von Österreich... von diesem [seil, seinem königlichen Gönner] am 7. Oktober 1411. seiner einzigen Tochter verlobt. In diesen Tagen war es auch, dass die ungarischen Stände sich urkundlich verpflichteten, für den Fall, dass Sigmund keine andern Erben hinterliesse als Elisabeth, letztere als Erbin anzusehen, zur Krone gelangen zu lassen und „einen Herrn mit ihr zu