Századok – 1925-1926
Értekezések - BARANYAI BÉLA: Zsigmond király úgynevezett sárkányrendje - 681
€688 BARANYAI BÉLA. ség alól, amelynek alapján, az 1402. évi szerződés folyományaként, ellene — s csakis ellene — igénnyel lehetett volna fellépni, netán hátrahagyandó egyetlen leánya utódlásának biztosítására teljesen szabad kezet nyert. Épp az utolsó pillanatban. VIII. A leánytrónutódlás biztosítása. Zsigmond sietsége, Borbála gondossága nem mutatkozott feleslegesnek. Néhány nap múlva, október legelején Borbála gyermeket szült, éppen leányt. Erzsébet volt ez, a későbbi magyar királyné.1 1 Erzsébet születésének pontos napi keletét az eddig ismert adatok alapján megállapítani alig sikerült volna. Zsigmondnak Kassán, nov. 27-én kelt levele, amelyet Voigt (Geschichte Preussens. Bd. VII. S. 57. Not. 5) alapján Aschbach idéz (I. 263.), s tőle így közvetve vesz át Fejér: C. D. X/4. 763—764., már a keresztelőről beszél, s nem nyújt semmi támasztópontot annak az időköznek kiszámítására, amely a keresztelőig eltelt. A fenti pontos keletet dr. Szabó Dezső és dr. Holub József kedves barátaimnak köszönöm, akik a keszthelyi herceg Festetich-levéltár anyagából (Miscellanea, 250.) közlék velem Zsigmondnak 1410 április 26-án (sabbato post festum s- Georgii) Véglesen kelt s Kéméndi Petew fia Jánoshoz, Zala vra. főispánjához intézett s Johannes filius Jacobi aule iuvenis által küldött levele kivonatát. Ε levélben tudatja, hogy Borbála leányt szült neki, Erzsébetet alias circa festum beati Francisci confessoris. (Ekkor Borbála is Véglesen íidiilt. Zsigmond is pihenni ment oda, kancell. személyzetet ia csak kisebbet vitt magával, amit bizonyít az, hogy az iratot, pecsétje nem lévén kéznél, Borbála pecsétjével pecsételi meg). A levél keltét megelőző ez az ünnep természetesen még 1409-re, ennek október 4-ére esett. A circa kifejezés természetesen megenged némi ingadozást, de azért mindenkép októbert kell születési hónapul vennünk és nem szeptembert, ennek legutolsó napjait, amire a circa utóvégre szintén ülhetnék, mert, ha szeptember végén született volna, e hónapnak amúgyis a hónap végére <29-ére) eső főünnepe (Mihály arkangyal) után .jegyezték volna meg a születés idejét. Bizonyos tehát, hogy Erzsébet a Habsburgokkal való szerződés megújítása után (1. az előbbi VII. fejezet legvégét) született. — Hogy miért történt ez a közlés íélév multán, azt megállapítani nem tudom; bizonyára bizalmas közlés kíséretében, megnevezett udvari ember vi vén azt. Abból, hogy Zsigmond leányát — tervszerű előkészítéssel — október 7-én (1411-ben) jegyezte el Alberttel, nagy valószínűséggel lehet következtetni, hogy — ezt a cselekményt a meghatott lélek szívesen kötvén ünnephez, egyéni, személyi ünnephez (más 1411 október 7-én nincs is) — hogy Erzsébet október 7-én született.