Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Teleki József; Széki gróf – – özvegye; bethleni Bethlen Kata grófnő írásai és levelezése 1700–1759. lásd Szádeczky-Kardoss alatt.

50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 61 rovására hiányossá válik, ha ugyan nem vezet tévedésekre, így például Komáromnál azt írja Dernschwam, hogy átkelve a Dunán, attól félmértíöldnyire megtekintik egy római telep, az állítólagos Potentiana romjait. (3. 1.). A kiadó a 8. jegyzet alatt megelégszik azzal a magyarázattal, hogy Potentiana Dunapentele régi neve. Holott Potentiana egy Kézainál fel­tűnő elnevezés, melyet közelebbről nem tudunk meghatá­rozni. Honnan vette Babinger a Dunapentelével való azonos­ságot1 ? De még ha így volna is, kötelessége a kiadónak figyel­meztetni Dernschwam tévedésére, mert az kétségtelen, hogy az általa említett telep a mai Ószőny táján feküdt. Hasonló­képen jár el a kiadó a „Simich" elnevezésnél is, ahol egysze­rűen megelégszik a nyelvi magyarázattel, mintha a „somogyi püspökség" említése a legtermészetesebb valami volna, pedig e név alatt világosan a Szerémség értendő. Tévesen magya­rázza a 140. 1. előforduló Warasin nevet, amikor a 396. jegyzet alatt azt mondja: „vielleicht Warasdin, das wie Warastein, Waradein für Grosswardein in Ungarn gebraucht wird". Warasin tekinthető a Warasdin, Warasdein torzított formá­jának, de azt semmiesetre sem azonosíthatjuk Nagyvárad­dal, hanem Varasddal. Ε megjegyzésekkel nem akarjuk csökkenteni Babinger munkájának értékét, viszont azonban kötelességünknek tar­tottuk az ily hibákra felhívni a figyelmet, mint amelyek óva­tosságra intenek, annál is inkább, mert a segédeszközök meg­jelölését is a legtöbb helyt hiába keressük. De ha a kiadó magyarázatainál hagyott is hátra némi kívánni valót, jegy­zeteiért s általában a kiadás munkájáért elismerésre tarthat számot; hasonlóképen a Fugger-levéltár is, mely jelentős for­rással ajándékozta meg a történetkutatást Dernschwam munkájának közzétételével. Paulinyi Oszkár. Széki gróf Teleki József özvegye, bethleni Bethlen Kata grófnő írásai és levelezése 1700—1759. Kísérő szóval ellátta Szádeczky Kardoss Lajos. Budapest, 1922—23. Grill testv. 8°. I—II. köt. III, 644 1. Egy lelkes székely asszony — nevét a nyilvánosság elől féltve őrzi —, aki nemes kedvtelését leli a magyar irodalom, különösen a magyar asszonyok irodalmi munkásságának tanulmányozásában, műveik fáradságot nem ismerő gyűjtö­getésében, s ki gyönyörű ezirányú könyvtárát nemrégiben a Magyar Nemzeti Múzeum országos Széchenyi-könyvtárá­nak ajándékozta, békeidőket visszavarázsoló szép kiállítású két kötetben kiadta Bethlen Katának írásait (önéletrajzát, s a „Védelmező erős pais" című imádságos könyvét), levelezé­sét, könyvtárának Bod Péter által összeállított katalógusát, ennek gyászbeszédét, melyet Bethlen Kata fölött mondott, hozzáfűzve Bethlen Kata életére és könyveire vonatkozó kutatásait s a vonatkozó irodalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom