Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Tárca - Lukinich Imre: Főtitkári jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1925. évi működéséről 666

Tárca. Főtitkári jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1925. évi működéséről. A mult esztendő tudományos eseményei közt leg­jelentősebb azon évfordulónak megünneplése, amely há­lás kegyelettel áldozott gróf Széchenyi István emléké­nek, akinek áldozatkészsége az 1825-i országgyűlés tgyik kerületi ülésén (november 3.) lehetővé tette az évtizedek óta írók és politikusok által sürgetett magyar tudós tár­saságnak, a Magyar Tudományos Akadémiának, társa­dalmi úton való íétrejövetelét. A történelmünk politikai és kulturális újjászületését jelző 1825-ös esztendő száza­dos évfordulója a régi Magyarországnak csak romjait találta ugyan, bensőséges megünneplése azonban eggyé forrasztotta mindazok szívét, akik a küzdelmes magyar történelem tanulságai alapján hisznek és bíznak. Szé­chenyi is a magyar hitnek és bizalomnak szimbóluma; küzdelmes pályája, sikerei és csalódásai a tanulságok végtelen sorozatát tárják fel azok előtt, akik tudni óhajt­ják, hogyan törte fel és tette termékennyé az ősi magyar parlagot a magyar hagyományokban gazdag Széchenyi­nemzetség egyik tagja, s miként volt lehetséges, hogy az elmaradott, az újításoktól irtózó rendi Magyarország az ő irányítása mellett Kelet-Európa egyik legmodernebb államává volt átalakulóban. Működése sokoldalúságánál fogva mindenki megtalálja Széchenyiben közelebbi ér­deklődésének tárgyát, de ismernünk kell pályája törté­netét s forgatnunk kell irodalmi hagyatékát, melyek egyik-másikát úgyszólván saját vérével írta, mint annak idején börtönében Kazinczy. A Széchenyi-kultusz nem lehet üres fogalom, annak élő valóságnak kell lennie, hogy belőle állandóan hitet és bizalmat merítsen az a nemzedék, amely új honfoglalásra van hivatva. Társu­latunk nagy vállalkozása: Széchenyi összes müveinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom