Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Protestáns Szemle - 663
632 TÖRTÉNETI IRODALOM. 664 oktatásügy kálváriája Romániába. — Α. Α.: Tudományos intézetekről külföldön és itthon. — A „Kritikai Szemle" rovata Révész Imre Hegyaljai Kiss Géza Lorántfy Zsuzsánna c. dolgozatáról, Gulyás Sándor Trócsányi Zoltán Magyar régiségek és furcsaságok c. kötetéről, Budai Gergely Dávid Lajos Bolyai életrajzairól, S. Z. a főváros egyesítésének 50 éves jubileuma alkalmából a főváros statisztikai hivatala által kiadott közleményről (Budapest félszázados fejlődése 1873—1923), Bartók György Kristóf György könyvéről (Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője), továbbá Boér Eleknek az Erdélyben élő vallási kisebbségekkel foglalkozó angol nyelvű munkáról szóló ismertetéseit tartalmazza. 6. szám. „Kritikai Szemle": Darkó Jenő: Walter F. Schinner: Antike, Renaissance und Puritanismus; Nagy Ferenc: Neményi Imre: Apáczai Csere János; Szabó Miklós: Kallós Ede: Görög élet és műveltség; Dékány István: Kováts Lajos: A magyar választójogi reformok számszerű hatása; Melich János: Hóman Bálint: A magyar húnhagyomány és húnmonda; Gulyás Sándor: Steier Lajos: Az 1849-i trónfosztás. Könyvismertetések. 7. szám. Rácz Lajos: Vico és a történetbölcsészet megalapítása. A XVIII. század elejének primitiv őskori s ókori ismeretei dacára Vico alapvető munkája, a Scienza Nuova helyes nyomon jár, úttörő a történetfilozófiában. — Payr Sándor: Löffelholtz tábornokné. A Jókai által valótlanul rajzolt Zanner Caritas Constantiának, a kuruc háborúkban aktiv ezerepet játszott báró Löffelholtz vezérőrnagy nejének életrajzát adja. Rédeyné Hoffmann Mária: Múzsafiak száz évvel ezelőtt. A mult század első felének iskoláztatására jellemző visszaemlékezéseket közöl a Kossuthtal tengerentúlra emigrált Ács Gedeontól. — „Kritikai Szemle": Dékány István: Rencz János Spinoza fordításáról (Tractatus politicus), Imre Sándor Horváth ödön könyvéről (Bredeczky Sámuel élete 1772—1812), Mályusz Elemér Kérészy Zoltánnak A magyar rendi országgyűlés két táblájának kialakulása c. jogtörténeti munkájáról, végül Gárdonyi Albert Ballagi Aladár művéről (Buda és Pest a világirodalomban) szól. 8. szám. Mitrovics Gyula: Apáczai Csere János. Emlékbeszéd, elmondatott az évforduló alkalmából a debreceni egyetem díszközgyűlésén. — Neményi Imre: Apáczai Csere János és a magyar nemzeti tudományosság. Szerző a magyar és nemzeti kultúra megteremtőjének látja Apáczait. — „Krónika": Zs.: Salamon Ferenc születésének 100 éves évfordulója alkalmából a történetíró munkásságát méltatja. — Szlávik Mátyás: Az Eueken Szövetség. — „Kritikai Szemle": Szelényi ödön: J. A. Comenius: Ausgewählte Schriften, Ady Lajos: Maculay: Államalkotók — Államférfiak, Psidinyi Oszkár: Tóth Zoltán· Mátyás király idegen zsoldosserege, Kolosváry Bálint: Emlékkkönyv Berzeviczy Albert írói működésének félszázados évfordulójára, Tolnai Vilmos: Trócsánvi Zoltán: A régi magyar irodalom breviáriuma Gyöngyösről, -— könyvismertetések. 9. szám. Szőnyi Sándor: Akadémiák és a Magyar Tudományos Akadémia. — Imre Sándor: Gróf Teleki László tanácsadása a nevelésről. Teleki László fiai (köztük József, az Akadémia első elnöke) neve'ésének irányítására programmot dolgozott ki, mely kéziratban fennmaradt, A vizsgált nevelési-terv érdekességét fokozza, hogy Wesselényi Miklós nevelésénél is alkalmaztatott. — A „Kritikai Szemle" a következő közleményeket tartalmazza: d. i. Vass József Szent Ágoston fordításáról (Konfessiók), Bartók György Dékány István könyvéről (A történettudomány módszertana), Bruckner Győző Domanovszky Sándor hézagpótló munkájáról (Geschichte Ungarns), Kéky Lajos Verő Györgynek a Népszínház történetét felölelő könyvéről, —w—'». az Országos Magyar Szép
