Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Réz Mihály: A történelmi realizmus rendszere. Ism. Márki Sándor 48
50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 58 lalkozik Magyarországgal, amely részeiben bennünket legjobban érdekel. írónk itt szűkszavúvá válik, másra alig terjedve ki a helyrajzi leírásnál. Nem azért teszi, mintha nem lett volna tájékozódva viszonyainkról, hanem mert Magyarország az δ szemében is még része annak a nyugati közöseégnek, amelynek maga Dernschwam is gyermeke volt, s amely ily módon kívül esett a közeli Kelet leírásának keretein. A török birodalomról szólva, Magyarországon csak ennek pusztulásáról emlékszik meg hódolt részeiben. Magyarországi útjáról Komáromtól—Belgrádig terjedő »észében szól részletesebben úgy odamenet, mint visszatértében. Minthogy lefelé utaztában az útnak Budától Belgrádig terjedő részét hajón tette meg s csak néhány parti helység felsorolására szorítkozik, leírásának a második fele az értékesebb, amelyben helyrajzi közléseken kívül szomorú képét nyújtja a hódított terület pusztulásának. Lefelé utaztában Komáromtól kiindulva Dernschwam a következő helységeket említi. Komárom közelében a Duna jobb partján egy római telep maradványait. Ö a középkor irodalmában fölmerült Potentiananak tartja, leírása azonban kétségtelenné teszi, hogy az ószőnyi telepről van szó. Esztergomnál említi az új-várost, amelyből több kapún át jutottak az ó-városba, hol a dominikánus kolostor hosszú utcájáról szól. Budánál azt mondja, hogy Óbuda és a prépostság közt ütötték fel sátraikat. Említi azután még a következőket: Ráczkeve magyar, rác és török lakossággal; Tolna; Baja, palánkkal megerősített mezőváros; Serem (mai Szeremle); Kwesek vára (ma Kis-Kőszeg) ; Weresmarth (Yörösmarth) ; Oerdetdt (Erdőd) a török által megerősített várral; Baratz (talán a mai Borovo, mely a középkorban Bors, Boroth néven fordul elő); Wakkawár (Wukovár = Yalkó vára); Zothan (Sotin); Athia (Atya = mai Carengrad); Vlak (Újlak = Ilok); Koroschan (ma ismeretlen); Bonmonostor (Banostra); Zeredet (talán a mai Cerevic); Kamenc (Kamenica); Pétervaradeyn (Pétervárad), karbahozott várral; Salankemén; Titel. Visszajövet a Szerémségen s a Dunántúlon át visz a követség útja Budának. Itt Dernschwam már némileg részletesebben szól a vidék képéről. Mindenfelé a pusztulás és hanyatlás nyomai. Űgy a Szerémség, mint a Dunántúl, Lajos korában az ország legtermékenyebb helyei, sivár pusztaság. A helységek legnagyobb része elpusztultán. Jó, ha még romok tanúskodnak arról, hogy valamikor emberek lakóhelyéül szolgáltak. Lakosságnak, az emberi kéz művelése nyomainak semmi nyoma. A termékeny területen hosszú távolságokon •embermagasságú fű és bozót burjánzik. S ott is, hol még megmaradt a lakosság, híre sincs már a régi virágzásnak, •n gazdasági kultúra a legnagyobb mértékben hanyatlott.