Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 656
632 TÖRTÉNETI IRODALOM. 657 4. sz. Balanyi György: Békekísérletek a világháború folyamán. A pápa követe útján Vilmos császárral is tárgyalt, de a német kormánykörök ügyet'ensége folytán ez a terv sem valósult meg. Napirenden voltak a külcnbéketörekvések is, ilyen az, amelyet Sixtus parmai herceg. Károly király sógora közvetített; ezt az osztrák-magyar különbékét az olasz igények és az olasz külügyi politika hajthatatlansága hiúsította meg; voltak egyéb kísérletek is, eredményre azonban nem vezethettek, mert ez a háború nem gazdasági célokért folyt, hanem a küzdő felek egymás megsemmisítésére törekedtek. 5. sz. Burka Kelemen: Marehiai Szent Jakab. Marchiai Jakab ifjúságának rövid rajza után ismerteti, hogyan jutott a híres tudós szónok a ferencrendiek boszniai provinciája élére; ismerteti a délvidéki vallási álla potokat, majd a huszitizmust, röviden elterjedésének okait is érintve, β Marchiai Jakab megbízatását a huszitizmus elleni harcra. — Fallenbüchl Ferenc P. Adalbert Winkler: Die Cistercienser am Neusiedlersee und Geschichte dieses Sees című művét ismerteti. 6. sz. Burka Kelemen: Marchiai szent Jakab. Ismerteti Marchiai Jakab délmagyarországi működését, részletesebben foglalkozik a pécsi egyházmegyei és szerémségi papsággal történt összeütközéseivel és küzdelmeivel. Működött Marchiai Jakab Capistrán szent János mellett is, a keresztes háború érdekében. Egyike a középkori egyháziak legnagyobb alakjainak. — Váradi Béla Giovanni Pap:ni: Storia di Cristo című művét ismerteti. 7. sz. Karácsonyi János: A görög-katolikus magyarok eredete. Állást foglal azon nézet ellen, mintha Erdélyben, Gyula udvarában előbb lett volna honos a görög kereszténység, mint Magyarországon a római s hangoztatja régi állítását, hogy Szent István anyja nem Sarolta volt. Gyula leánya, hanem Atleida-Belaknegina lengyel hercegnő. Megállapítja, hogy erdé'yi Gyula nem járt Konstatinápolyban s a 950-i követség görög papokat nem hozott magával. Bizonyítja ezt a nyelv is: a magyarban a va'lási fogasakat nem görög, hanem latin kölcsönszavak jelölik. Magyarországon görög térítők nem jártak. A veszprémvölgyi g' rög ok'evé'nek a keleti görögökhöz semmi köze. — Dombi Márk: Két Dante-emlékkönyv. Alojzij Res: Dante és Reiner János: Dante-emlékkönyv ismertetése. — Olasz Péter Edmund Kurt: Biblische Archäologie és T. J. Pethő Sándor: Andrássy és ellenfelei című könyvét ismerteti. 8. sz. Karácsonyi János: A görögkatholikus magyarok eredete (második közi.). A magyarok és a görögök, szerbek, bolgárok között voltak érintkezések, de nem igaz az, hogy a magyarok egy része a XI. szá zadban görögkatholikus volt β ezeknek leszármazottai lennének a mai görögkatholikusok. A mai görögkatolikusok a Felső Tisza-vidékre a török hódoltság a'att betelepedett ée megmagyarosodott rácok, oroszok és kisrészben oláhok leszármazottai. — Ö. L.: A magyarság táncai. Réthei Prikkel Marián hason1 ó című művét ismerteti. Hibáztatja, hogy nem használta fel főleg a csa'ádi levéltárak értékes adatait. Több állítása ellen hoz fel súlyos észrevételt. — 0. Hübner Emil: A ceglédi rám. kath. egyházközség önkormányzatának történetét ismerteti. 19Γ5. évf. — 1. sz., 14—23. Tiefenthaler József: Donosa Cortés. Röviden ismerteti a XIX. század e nagy spanyol politikusának élettörténetét és politikabölcseletét. — Székely Ottokár Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon és Babnra László Balanyi György Assisi Szent Ferenc élete című művet ismerteti. 2. sz., 65—69. Babura László: A kartauziakról. Rövid ismertetése ennek az érdekes, közelebbről kevésbbé ismeretes szerzetesrendnek. — 70—84. Balanyi György: Adatok a ferencrendiek tatárországi missziós Századok. 11126. IV—VI. füzet. 42
