Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Macaulay: Miskolczy István: Államalkotók. Ism. –s. 650 - Macaulay: Államférfiak. Ism. –s. 650

632 TÖRTÉNETI IRODALOM. 650 hanem annak éppen az ellenkezője." Sorba veszi és okaiban s hatásában magyarázni igyekszik a pseudohistóriai fogalmakat. Ma már minden politikai lépés, minden miniszterbeszéd talál magának igazolást a történelemben; a hamis érvnek is éppen akkora a hatása, mint az igaznak, egyszerűen, mert a történetre hivatkozik. Nem lehet csodálni, hogy Nietzsche szabadulni akar a múltnak minden lekötő erejétől. „A történetmentes állapot a szülőanyja minden igaz tettnek." Ámde az emberiség a fejlődés minden előrehaladottabb fokán mindig öntudatosabbá akar válni tetteiben és ezért a mult tapasztalatainak gyakorlati hatása mindig növekvőben van. Az igazi történeti megértésre való nevelés módjaival foglalkozik ezután a mű, rendszeres szemlét tartva a társadalomalkotó elvek fölött és gyakorlati módon foglalkozva az anyag kiválasztásának kérdéseivel. Elsőrendű fontosságot tulajdonít a történeti megértés szempontjából a nyelvtanulás kapcsán önkéntelenül és igen eleven hatással támadható gondolatoknak a fogalmak történeti kialakulásáról. Nézetünk szerint talán túlságosan is hangsúlyozza ennek jelentőségét; a szerző maga is nyelvtanár. Kétségtelen, hogy e mű azok közé tartozik, amelyek az ember hitét a történelem magas rendeltetésében felújítják és erősítik; jó lenne, lia a természettudományok kizárólagos hívei néha kezükbe kaphatnának ilyen könyveket. A történeti feldolgozások terén mozgékony beállításra tanít bennünket; kifejezésbeli ereje és hajlékonysága is megvan liozzá. Arra int bennünket, hogy a történetet ne mint kész tudást fogjuk fel és adjuk elő, hanem mint problémát, hiszen a jelen élet sem áll soha kész dolgokkal elénk, hanem mindig új kérdésekkel lep meg bennünket. Hajnal István. Macaulay: Államalkotók (Hastings, Nagy Frigyes). Fordították Szász Károly és Salgó Ernő. Budapest, 1925. Révai. (Világkönyvtár 41. sz.) 8°, 288 lap. Macaulay: Államférfiak (Pitt, Hampden, Clire). Fordította Szász Károly. Budapest, 1925. Révai. (Világkönyvtár 42. sz.) 8°, 406 lap. örvendetes jelensége a legutóbbi idők magyar könyvpiacának, hogy magánkiadók is vállalkoznak megint történelmi tárgyú munkák kiadására. Igaz ugyan, hogy az így megjelent könyvek nagyrészt csak a tudomány eredményeinek népszerűsítései s nagy sikerük olykor már azt a benyomást kelti, hogy nemcsak publicisztikus frisseségű formájuk, könnyed stílusuk az, aminek segítségével a közönség szélesebb rétegeihez hozzá tudnak férkőzni, hanem olykor talán tudománytalanságuk, sekélyességük is elősegíti a sikert. De bármennyire szerények legyenek is ezek az első