Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Vigevano; Attilio: La legione ungherese in Italia (1859–1867). Ism. Kastner Jenő 639
632 TÖRTÉNETI IRODALOM. 639 ját és hiányait, amelyek miatt, dacára a külső sikernek. Pethő könyvét a tudomány szempontjából sikerültnek nem mondhatjuk. Szekfű Gyula klasszikus műve mellett még mindig várjuk a ferenejózsefi Magyarország pragmatikus történetének megírását, mert Pethő Sándor könyvében ezt kielégítően nem találjuk meg. Tóth László. Attilio Vigevano: La légioné ungherese in Italia (1859—1867). Koma, 1924. A szabadságharc utáni magyar emigráció történetének egyik fontos fejezete az olaszországi magyar légió megalapításához és működéséhez fűződik. Attilio Vigevano ennek a fejezetnek megírására vállalkozott, mikor a torinoi állami levéltárban nagy számmal található jelentések és okmányokból a légiónak mintegy kilenc évre terjedő életét rekonstruálja. Nem lesz talán érdektelen, ha ezt a benne foglalt okmányközlósek és a mellékelt térképek miatt is értékes könyvet kissé bővebben ismertetjük. Vigevano a politikai előzmények vizsgálatával vezeti be könyvét. Bettoni Cazzago munkája alapján (Gli italiani nella guerra d'Ungheria 1848—49, Treves, 1887) összefoglalja Vincenzo Monti ezredesnek és a vezetése alatt álló olasz légiónak részvételét a magyar (szabadságharcban, Gioberti miniszter kísérleteit a magyarok ós szlávok összebékítésére ; szól azokról a magyar osapatokról, melyeket két, az olaszországi osztrák seregből dezertált tiszt, Winkler Lajos főhadnagy Velencében, Türr István hadnagy pedig Piemontban szervezett az ottani kormányok megbízásából. Azonban a mi szabadságharcunk alatt sem a diplomáciai összeköttetést, sem a katonai együttműködést nem sikerült megszervezni Olaszországgal. A Velencével kötött véd- és dacszövetség is csak írott malaszt maradt. Kossuth törökországi fogsága után Londonba érkezik ós Torinovai nein sikerülvén érintkezésbe lépnie, Mazzini forradalmi táborába szegődik. Az Ausztria ellen tervezett és egymás közt sokat vitatott közös akciójuk azonban az 1853 február 6-i milanói lázadás sikertelenségében merül ki.1 Az 18f>9-i olasz-osztrák háború kapcsán Cavour és III. Napoleon támasztják fel újra Kossuthtal egyetértve az olaszországi magyar légió gondolatát. Ez egy május 24-i királyi dekrétummal meg is alakul. Vigevano bőven foglalkozik szervezetével, fokozatos növekedésével, valamint a nehézségekkel, melyekbe felszerelése, ellátása Alexandriában, Asti' Szabadjon itt helyreigazítanom „Kossuth ós Mazzini" címen a Száíadok 1925 január—márciusi számában megjelenít cikkem egy tévedését, melyre Felekv Károly úr volt szíves New Yorkból figyelmeztetni: A milanói lázadáskor Kossuth nem Amerikában, hanem Londonban tartózkodott-