Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Réz Mihály: A történelmi realizmus rendszere. Ism. Márki Sándor 48
50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 56 hagyatékának bővebb taglalása. Itt csak annak a megállapítására szorítkozom, hogy a XVI. század gazdaságtörténetének kutatója azokat nem nélkülözheti. De figyelmet érdemelnek azok egyéb szempontból is, minthogy a viszonyok megkövetelték, hogy a Fuggerek a leggondosabb figyelemmel kísérjék, nemcsak a szűkebb értelemben vett gazdasági lehetőségeket, hanem általában az egész országos helyzet alakulását. így jöttek létre a Fugger-levéltárnak az üzleti vállalkozástól látszólag messze eső országgyűlési iratai, amelyeknek, sajnos, csak egy töredéke maradt reánk. Dernschwamnak a szerepe e forrásoknál nemcsak a közvetítőé,, része van bennök mint megfigyelőnek s szerzőnek is és így azok szoros kapcsolatba hozzák személyét történetírásunkkal. Dernschwam további életéről, azután, hogy kivált a Fuggerek szolgálatából, életírója csak nyers, feldolgozatlan adatokat tud nyújtani, melyekből annyi állapítható meg, hogy továbbra is az alsómagyarországi bányavidéken tartózkodott. Élete ez utolsó korszakából tehát csak arról a két esztendőről vannak bővebb értesüléseink, amelyet útinaplója ölel fel. Mint fentebb említettem, Dernschwam saját költségén tette meg a terhes és nem minden veszedelmek nélkül való utat, amelyre 60. életévében tisztán csak Kelet megismerésének a vágya' csábította. Az ő naplóján kívül ránkmaradt még két útitársának is ugyanez útról szóló leírása. Verancsics Antalé töredékben (feldolgozását 1. a zágrábi „Rad" 71. kötetének 1. s köv. 11.) és az őt felváltó Busbequé. összevetve Dernschwam útleírását e másik kettővel, ha talán nehézkes német stílusával s a naponkénti feljegyzések természetéből folyó daraboltságával a másik kettőnél kevésbbé élvezetes olvasmány is, tartalmi tekintetben egyáltalán nem marad mögöttük. Sőt akár föld- s helyrajzi tekintetben, akár a törökországi viszonyok leírásánál határozottan fölötte áll Busbequ leveleinek, míg Verancsicscsal szemben teljessége teszi értékesebbé. Busbequ a hatást keresi, ha szabad e hasonlattal élni, levelei a felszínen mozgó riportok benyomását keltik, melyek kereteit ötletszerűen tölti ki. Ezzel szemben Dernschwam útinaplója, ha leírásai nem képeznek is szerves egészet, előre meghatározott szempontokról tanúskodik. A vidéknek, amelyen átutazott geográfiai s helyrajzi leírása, az epigráfikus emlékek feljegyzése, sok helyt ábrák kíséretében, a lakosság szokásai, életnívója, szellemi és gazdasági kultúrája, a gazdasági élet, ezek az ismételten visszatérő kérdések, amelyekre keresi a választ, mihelyst a tartózkodás huzamosabb volta ezt számára megengedi. Az emberek megítélésénél nem ment minden elfogultságtól. Élő keresztény hite, az a bensőséges vallásosság, mely a római egyház korabeli elvilágiaisodott papságával szemben is igen keményhangú ítéletre készteti (1. Útleírása 78—82. 11.