Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Zoltai Lajos: Települések; egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI–XV. századokban. Ism. Iványi Béla 622
628 TÖRTÉNETI IRODALOM. 628 Ismereteink mai állásában csupán annyit mondhatunk, hogy az egykori Földvár, Majs és Buzigliea között körülbelül feleúton lehetett, közel a terrasz tövéhez. Többet, egyelőre, senki se tudhat. A csata leírása a füzetnek egyik kevésbbé sikerült része. Halmay — a címlap szerint - egykorú adatok nyomán dolgozott ugyan^ de különös, hogy éppen ezek a források nem támogatják állításait. Tulajdonképen csak Brodarics Históriáját és Szulejmán naplóit használta fel. A többi török kútfőt csak úgy futtában említi1 és nem is árulja el semmi, hogy ezeket is l>ehatóan áttanulmányozta, mert különben bizonyára átvett volna sok fontos részletet belőlük. Sőt még említett két főforrását is többször félremagyarázza. A török tüzérséget a terraszra, a Földvár mögötti víz mosás végébe teszi, holott az — éppen Brodarics szerint úgy volt felállítva, mintha valami völgyben lett volna.· Már pedig a 160-ra tehető török ágyúknak csak egy kis része férhetett a vízmosásba, a többinek a terrasz peremén kellett volna állania. Ebből következik, hogy az a völgyszerű horpadás, amelyben az egész török tüzérség állott, nem lehetett más, mint az a sekély mélyedés, amely a terrasz alján húzódik végig s átlag 2—3 méterrel vau az előtte levő föklhullám tarajvonala alatt. Ha a török ágyúk csakugyan ott állanak (szükségképen messziről láthatóan) a terrasz magaslatán, akkor az első és második magyar harcrend nem rohan vaktában a torkukba, hanem idejekorán kitér előlük. Földvár mögé már csak azért se lehetett ágyúkat helyezni, mert a XVI. században a közvetett irányzásnak híre-hamva se lévén még, az irányzó tüzérnek látnia kellett a célt. Be nem láthatta, ha házak és kertek voltak előtte. Halmayt alkalmasint Brodaricsnak az a mondása téveszthette meg, hogy a második magyar harcrend beérkezése után „már nem azon a széles síkságon, hanem közvetlenül az ágyúk előtt" folyt a viadal.3 Ügy látszik, ebből következteti, hogy a csata második fele a magaslaton folyt le, ahol — szerinte — a török tüzérség állott. Csakhogy Brodarics előbb azt mondotta, hogy a törökök a lejtő alján levő Földvárnál állították fel ágyúikat; ennélfogva fenti mondását csakis úgy értelmezhetjük, hogy az ágyúk előtt álló kancellár a síkságnak csak egy keskeny darabját látta, mert azután már a lejtő következett. A török hadseregnek is meg volt a maga szkémája. 1 44. és 45. 1, 2 „Tormenta ita erant ibi posita, quasi in quadain vallé..." (Acta Tomiciana: VIII. 248. 1.) „. .. diu tarnen etiam postea est pugnatum, jam non in latiore planitie, sed ante illas tormentas..." (U. o. 250. 1.) ·
