Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Zoltai Lajos: Települések; egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI–XV. századokban. Ism. Iványi Béla 622
626 TÖRTÉNETI IRODALOM. 626 Főfeladata — mint maga mondja a csata valódi helyének kiderítése volt. Általában helyes nyomon is jár, amidőn a harc színhelyét a Borza-pataktól délre keresi. Ámde a részletekben elég hibát követ el és helyenkint saját magával is ellenmondásba keveredik. Brodarics Históriájának dr. Szentpétery Imre fordította magyar szövegét is félremagyarázza. Azt állítja ugyanis (8. 1.), hogy 1526-ban a Duna nagyobbik ága folyt Mohács alatt, holott az idézett helyen1 ez olvasható: „a kisebbik pedig Bátta és Mohács mellett folyik.")2 Ha figyelmesebben olvassa a. Zichy Okmánytár I. kötetét, abban megtalálta volna, hogy 1338-ban is a mohácsi ág volt a kisebbik.3 Marsigli 1726-i térképen a Duna két ága körülbelül egyforma széles; csak a későbbi szabályozás terelte tehát a folyam főtömegét a sziget nyugati oldalára. Dolgozata 13. lapján, Lipszky térképe nyomán, azt írja a szerző, hogy a. Mohácstól délre eső lapályon, a török világban, erdőség sarjadt fel. Ezzel szemben megállapítható, hogy éppen annak a vidéknek 1687-ben, tehát a törökök ki verése idején készült — katonai mérnök kezéből származó — részletes térképén nincs erdő. Ellenben a hozzá délfelől csatlakozó térképalapon látható, hogy Baranyavártól közvetlenül északra, összefüggő erdőség kezdődött, amely — a XVII. századbeli úrbéri összeírások szerint is4 —· a mohácsi lapályt szegélyező terraszig nyúlt. Halmay teljes bizonyossággal mondja ki, hogy a Borza mélyedése az 1526-i nagyon esős nyáron is száraz volt. Azonban olyan adatunk, amely ezt bizonyítaná, nincs, sőt a földvári pusztának és Majsnak az Országos Levéltárban őrzött XVIII. századbeli térképei5 a szerző feltevése ellen szólanak. Brodarics erről csak annyit mond, hogy víz nem szelte át a lapályt, de lehetett, sőt bizonyára volt is a Borza horpadásában sár elég. így tehát, egyéb okokat mellőzve, már csak ezért se látjuk valószínűnek azt, hogy a magyar sereg augusztus 29-én reggel, abban a vápában sorakozott volna. (1. vázlat.) A mértékegységek dolgában is téved Halmay. Azt képzeli ugyanis (17. 1.), hogy a magyar mérföld a földrajzi mérfölddel volt egyenlő. Holott az előbbi 8353, az utóbbi pedig 7420 méter. Hangsúlyozzuk, hogy a szerző feltétlenül megbízhatónak mondja. Brodaricsot, aki Földvár faluról azt állítja, hogy az 1 Magyar Könyvtár: 337. füzet, 29. 1. 2 Eredeti szöveggel: „Danubius paulo supra Batam scinditur in duos alveos... minor Batam et Mohacium alluit." (Acta Tomiciana: VIII. 242. 1. 3 524. és k. 1. ' Orsz. Levéltár: Kincst. oszt. Urb. Fase. 61. No. 46. ·"' Orsz. Levéltár: Kincst. oszt. Colleetio mapp cam.
