Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Zoltai Lajos: Települések; egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI–XV. századokban. Ism. Iványi Béla 622

624 TÖRTÉNETI IRODALOM. 624 nostra pro quinquaginta florenis auri pecora mactabilia pro curie nostre sustentatione comparare debeatis et dum volumus ipsa nobis transmittatis effective."1 Debrecen uradalmi központi mivolta e levélből nyilvánvaló, s az uradalmi ispánság·, az erdőóvók feje stb. bizonyára a castellumban volt elhelyezve, amelynek egy része azonban fenn lehetett tartva arra az esetre, ha a királyné Debrecenbe jött. De Debrecenben a XV. század második felében nemcsak castellum, de földesúri kúria (amolyan majorféle) is volt. Midőn Hunyadi Mátyás király 1484 november 11-én Debrecen civitast és tartozékait Corvin János hercegnek adja, Debrecenben nemcsak castellumot, de curiát is említ („civitatem nostram Debreczen vocatam... simulcum curia et castello ibidem habitis.. .).2 Nem lehetetlen, hogy talán ez a curia a Zol'tai által megjelölt utcák által határolt tömbön állhatott, azonban a szilárdabb építményű castellum inkább a város emelkedettebb, szárazabb részén épülhetett, már pedig a Csapó-utcával kapcsolatosan a Domb-utca tájékánál magasabban fekvő hely nem volt. A város magvának, utcáinak kialakulási története, a régi Debrecen, egyes részeinek partikuláris elkülönülésre törekvő sajátos életmódjának vázolása után áttér a szerző Debrecen, azután a környék egykori községei templomhelytörténetére és kutatásai során megállapítja, hogy a Szent András (a mai ref. nagytemplom) és Szent László templomán kívül Debrecennek a középkorban még öt kápolnája is volt. • Ami a Debrecen körüli egykori egyházas községeket illeti, ezek közül ma már a legtöbbnek emléke csak pusztavagy dűlőneveken él. így pl·: Bánk, Balmaz, Boldogfalva (mely ma már Debrecen része), Csécs, Derzsegyház, Ebes, Fancsika, a régi Fegyvernek (nem tévesztendő össze a mai szolnokmegyei Fegyvernekkel), Gut, Haláp, Hegyesháza, Kamarástelke vagy -halma, Lombfalva máskép Szentkeresztteleke, Keserűegyház, Macs, Máta, Monostor, Óhot, Pac, Papegyháza, Parlagh, Soma, Szabolcs, Szata, Szentdemeter, Szent János vagy Újlak, Szeres, Zám községnevek nagyrésze ma már csak emlék, sőt némelyik neve már teljesen feledésbe merült. Egyedül Hajdusámson és Hajdúszovát egykori egyházas községek azok, amelyek még ma is léteznek. Ezenkívül még 18 egyházatlan község emléke él részint a Debrecen környéki helynevekben, részint a régi oklevelekben. Végül a szerző dolgozatának végén kutatásainak eredményét egybefoglalja. Itt téved a szerző, midőn a praedium-ot 1 Orsz. Levéltár. Dl: 18004. s Dl. 19003