Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Réz Mihály: A történelmi realizmus rendszere. Ism. Márki Sándor 48

50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 54 Hans Dernschwam's Tagebuch einer Reise nach Konstantinopel und Kleinasien (1553/55.) Herausgegeben von Franz Babinger. (Studien zur Fugger-Geschichte, 7. Heft.) Duncker u. Humblot. München-Leipzig, 1923. Az útleírás, amelynek kiadásával az augsburgi Fuggerlevéltár legbecsesebb kincseinek egyikét tette a tudomány közkincsévé, bennünket, magyarokat különösen érdekel. Nemcsak tárgyánál fogva érdemel ügyeimet, hanem felkelti érdeklődésünket írójának személye is, ki mint a Fugger-ház alkalmazottja, élte javát Magyarországon töltötte el. Amit ezideig Dernschwam személyéről tudunk, azt túlnyomórészt ez útleírás kiadójának, Babinger Ferencnek köszönhetjük. Csak sajnálattal vehetjük tehát tudomásul, hogy a kiadónak ez alkalommal is az útleíráshoz fűzött életrajzban meg kellett elégednie korábbi eredményeivel. Ez eredmények nem teljesen kimerítők, de elvitathatatlan érdemük, hogy Dernschwam egyéniségéről való képet nyújtanak, megdöntve azt a lekicsinylő véleményt, amit róla különösen Zivuska alkotott (A besztercebányai erdőigazgatóság oklevéltára.) Dernschwam mint egyetemi képzettségű és igen fejlett humanista műveltségű ember került a Fuggerek magyarországi vállalatához, kinek az ú. n. szabad tudományokban való jártasságáról és tehetségéről már kortársai is igen nagy elismeréssel nyilatkoztak. Bécsben és Lipcsében végezve egyetemi tanulmányait, az utóbbi helyen elnyerte a baccalaureatusi fokozatot is. 1514-ben kerül Budára, hol először Balbi szolgálatába szegődik. Utóbb a Fuggerek budai faktorátusánál nyer alkalmazást, kiknek ügyét hűségesen szolgálja mindvégig, míg csak 1547-ben be nem következik a magyarországi vállalat fölszámolása. Ezt az alkalmat azonban felhasználja, hogy visszavonuljon az időrabló üzleti tevékenységtől s tudásszomja kielégítésének szentelje idejét. Mert a tudomány szeretete végigkísérte egész életén. Bizonysága ennek a magyarországi római-korbeli feliratokat magában foglaló bécsi kézirata s nem kevésbbé értékes könyvtára, melyet halála után Miksa császár vásárolt meg az udvari könyvtár számára. Ε könyvtár értékére s birtokosára nézve talán legjellemzőbb Babingemek az az adata, hogy az sok más, tudós kortársak által is becsesnek vélt könyv között magába foglalt még egy Corvinát is. De legszebb bizonysága tudásszomjának keleti utazása, amelyre, csatlakozva Verancsics és Zay 1553-i követségéhez, önként és saját költségén vállalkozott, s amelynek naplója leghívebb tükre Dernschwam egyéniségének. Dernschwam magyarországi szereplésére vonatkozólag Babingernek csak az 1525. évi lefoglalást illetőleg vannak bővebb értesülései. Dernschwam maga írja le ez eseményeket a már Engelnél (Geschichte Ungarns u. seiner Nebenländer I. 196. s köv. 11.) kiadott visszaemlékezéseiben. Itteni tevékeny-