Századok – 1925-1926

Értekezések - HORVÁTH JENŐ: Anglia és a magyar szabadságharc - 592

ANGLIA ÉS A MAGYAR SZABADSÁGHARC. 611 lavináinak fagyos szele fujt alá a Középduna völgye felé, hol Anglia figyelmeztetése a gyors kiegyezés iránt meddő talajra hullott, míg Palmerston lord most már ölhetett kezekkel nézte, mint várják Bécsben a megváltást, az angol nagykövettel együtt, az orosz segítségtől, mely a középeurópai rendszerben elszigetelten álló Magyarországot akkor már halálos öleléssel fogta körül.1 Ennek a halálos ölelésnek a fölidézésében mindenesetre nagy része volt Thun gróf 1848 márciusi pétervári küldetésének, mikor az orosz kormány egy esetleges lengyel forradalom ellen gyors intézkedést ígért. Galícia csendes maradt ugyan, a honvédelmi bizottmány azonban a bécsi, berlini és pétervári kormányok területén elfojtott lengyel mozgalmak élénkülő szelét fogta vitorláiba, miáltal egyrészt egy az 18.15-i végzések ellen irányuló politikát kezdeményezett, másrészt pedig a Varsótól Budapestig félkörben felállított orosz hadtestek centrumából az egész orosz katonai hatalom figyelmét magára vonta.2 Anglia és Franciaország fegyveres támogatása e lengyel-magyar kombinációt európai tényezővé avathatta volna, Bonaparte azonban éppen a lengyel földet felosztva tartó abszolút udvaroktól remélte hatalma megszilárdítását, a brit kormány pedig Anglia kipróbált erőit többre értékelte az Osztrák Monarchia esetleges utódállamainak bizonytalan erőinél. Palmerston lord éppen ezért a Kossuth 1848 nov. 12-i levelével Londonba érkező Szalay Lászlót azzal utasította el, hogy „a brit kormány Magyarországot csak mint az Osztrák Birodalom egyik alkotórészét ismeri és ezért minden közlést, melyet Ő Felsége kormányának tenni óhajt, Koller báró, az osztrák császárnak ezen udvarnál levő követe útján kell megtennie". Szalay válaszában az 1790—91. X. § közlésével védekezett a föjr tevés ellen, hogy Magyarország az Osztrák Birodalomnak alkatrésze volna, mire Palmerston lord azt válaszolta, hogy Ausztria és Magyarország belső kérdéséi-1 Sproxton azon állítását, hogy Palmerston lord Ausztria megsegítése érdekében az orosz beavatkozás elől sem zárkózott el (id. m. 77. 1.), sehol sem látjuk igazolva. * Schlesinger Miksa szerint (Aus Ungarn. II. kiadás. Berlin, 1850. 290. 1.) a magyar-lengyel szövetség terve Szarvasdy (Hirschl) Frigyes párizsi követségi titkár eszméje volt. és ez állítást Pulszky Ferenc sem vonta kétségbe. 39*