Századok – 1925-1926

Értekezések - HORVÁTH JENŐ: Anglia és a magyar szabadságharc - 592

ANGLIA ÉS A MAGYAR SZABADSÁGHARC. 605 meg nom felelő diplomatának talált, akin ebben az egyoldalúságában felesége abban tett túl, hogy divatból kiment ruhákat viselve, Loftus benyomása szerint antik műclarabnak látszott,1 nemcsak szoros viszonyt tartott fenn az osztrák kormánykörökkel, melyeket utasítása szerint Oroszországgal szemben védelembe kellett volna vennie, hanem utasításait akként értelmezte, liogy Metternich herceghez simulva, maga is Oroszországban kereste Ausztria megmentését. Ebben tehát lényegesen különbözött ügynökétől, Blackwelltől, ki ugyanakkor Pozsonyban a magyar pártvezérekkel állott szoros kapcsolatban. Ponsonby lordnak csupán az a mentsége lehetett, hogy a Pozsonyban tartózkodó Blackwellnél talán jobb értesülései voltak. Ő már Blackwellhez intézett 1848 március 28-i levelében tisztában volt azzal, hogy az osztrák kormány Oroszország fegyveres támogatásához fog folyamodni, Magyarország pedig orosz megszállás alá keriií és utasításait túllépve, azt helyeselte.2

Ma már meg kell állapítanunk, hogy ez az orosz beavatkozás már 1848 első napjai óta fenyegetett. Az orosz kormány ugyanis az 1848 januári olasz forradalommal szemben már februári utasításaiban kifejezetten védelmébe vette Ausztriát,3

melynek részéről 1848 március közepén Thun gróf külön misszióval indult Pétervárra, liol tüntetően szíves fogadtatásban részesült.4 Mikor a lengyel forradalom előjelei mutatkozni kezdtek és a német, osztrák, magyar terüle-1 „A diplomatist of the old school, such as was represented by Prince Talleyrand and Prince Metternich — a school which was wholly passed away, and would not be accepted or pass current in the present day" (Lord Augustus Loftus: The diplomatic remiscences of, 1837—62. I. kötet. London, 1892. 129. 1.). - A levél szövege Blackwell másolatai között, a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában. 3 Nesselrode gróf orosz külügyminiszter 1848 február 12-1 (régi naptár) utasítását Brunnow báró londoni orosz nagykövethez a bécsi államlevéltár aktái alapján közöltem a Revue de Hongrie 1926-i évfolyamában. — A részletekről Stern id. m. VII. kötet. 612—13. 1. és Guiehen id. m. 49—50., 58^-61. 1. Schiemann professzor Miklós cár életéről írt nagy művében az 1848. márciusi orosz mozgósításról közöl futólagos megjegyzéseket (Geschichte Russlands unter Kaiser Nikolaus I. IV. kötet. Berlin, 1919. 137. és köv. 11.). 4 A küldetésről ν. ö. Guichen id. m. 76. és köv. 11.