Századok – 1925-1926

Értekezések - HORVÁTH JENŐ: Anglia és a magyar szabadságharc - 592

ANGLIA ÉS A MAGYAR SZABADSÁGHARC. 603 Látta, hogy Franciaország Angliától elszakadva Metternich hercegnél keresett támogatást, az eladósodott Ausztria pedig 1847-ben felvett 50 millió forintos kölcsönével Oroszországhoz kötötte magát, melynek hatalmas árnyéka ezzel az egész európai államrendszer fölé emelkedett.1 Ezért adta meg — az európai kormányok közül elsőnek — az elismerést a francia köztársaság kormányának, mely Franciaországot a Szent Szövetségtől ismét elszakította. Ugyanakkor az olasz függetlenségi mozgalmat is védelmébe vette és ekkor alakult ki benne az a politikai terv, hogy Ausztriát, az egyetlen hatalmat, mely Angliával zavartalanul jó viszonyban élt, Olaszország ellen olasz tartományainak lekapcsolásával és Magyarország megbékítésével fogja megerősíteni, hogy kinek kedvelt műve azonban Magyarországról egyáltalában nem tesz említést. A 12 kötetes Political History of England vonatkozó XII. kötete (London, 1907) még az európai forradalomról sem tett említést. Az első oknyomozó ismertetést Sir Adolvhus W. Ward adta (Cambridge Modern History. XI. kötet. The growth of Nationalities. London, 1909. VI VII. The revolution and the reaction in Germany and Austria, 142—233. 1.), melybe sajtó alá rendezésekor magam is betekintést nyertem. Ward csupán a kiadott anyagot rendszerezte, de maga pótolta ki azt, midőn egy évtizeddel azután, a brit külpolitika történetéről szerkesztett munkában az 1848—49-i európai forradalomnak külön fejezetet adott. Hearnshaw londoni professzor Sproxton munkáját vette alapul, de Ausztria és Magyarország küzdelmeit „az olasz forradalom" cím alatt foglalta össze (Ward-Gooch: The Cambridge History of British Foreign Policy, 1783—1919. II. kötet. London, 1923. VII. F. /· C. Hearnshaw: The European Revolution and after, 1848- 1854. 287 és köv. 11.). Stern Alfréd zürichi professzor az európai történelemnek 1815—71-ig terjedő anyagáról írt nagy művének VII. kötetében a magyarországi eseményekkel csupán Ausztria keretében foglalkozott (Geschichte Europas 1815—1871. III. Abteilung, I. Bandi 1848—1852. Stuttgart, 1916. II, III és V. §§.). Munkáját nyomon követte Guichen vicomte francia diplomatának levéltári alapon nyugvó terjedelmes monográfiája, mely a magyar kérdésnek valamivel több helyet biztosított (Les grandes questions européennes et la diplomatie des puissances sous la seconde republique française. I. kötet, 1847—1850. Paris. 1925. XIII. és 549. 1.). — A német kérdésre vonatkozó bécsi levéltári anyagot feldolgozta Precht Hans: Englands Stellung zur deutschen Einheit, 1848—1850. München, 1925. VIII. és 183. 1. — Az angol-orosz viszonyról az orosz beavatkozásra vonatkozó művek irányadók. 1 Stiles id. m. I. kötet 68. 1.