Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Napkelet - 549

TÖRTÉNETI IRODALOM. 551 rövid politikai pályáját méltatja. — Pais Dezső: A honfoglalás új megvilágításban. Hóman Bálintnak ,,A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése" című művét ismerteti. Lukcsics Pál a Levéltári Közlemények első füzetét ismerteti. 8. sz. Hekler Antal: A görög kultúra világhatalma és világjeleviősége. Hangoztatja az antik kultúra feltétlen, sőt fokozottabb szükségét. Mert akaraterőt, fejlődés és tökéletesség utáni törekvést, lelki szabadságot és emelkedést csak ez adhat. A ma egész kultúrája az antikon épült föl s igazán nagyot alkotni ma is csak az tud, aki az antik kultúrából merít ideálokat. A görög kultúra kialakulásától kezdve föltartóztathatatlanul terjeszkedett, világhatalommá lett és uralkodott a lelkeken egész a mai napig. Csak azóta távolódnak el tőle és kezdik az antik kultúrát fölöslegesnek tartani, mióta a klasszicizmus az antik alkotások formai utánzásában látta törekvésének célját. Holott éppen az antik szellem az, amely éltet és alkotásra, nagyra serkent. Azt, és nem a formát kell keresni az antik kultúrában. — Szinnyei Ferenc: Levelek a régi Pestről. (Első közi.) Az 1826-ból keltezett leveleket egy pesti ügyvéd — aki éppen vidéki nagybátyját kalauzolja Pesten, — írja kolozsvári barátjához. Az első levél a régi belvárost írja le. — Könyvismertetések: —rtm—tői Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon; Nagy Lajos tói: Budjipest régiségei, a Kuzsinszky Bálint szerkesztésében megjelent Régészeti és Történeti Zsebkönyv. — Szekfű Gyula: Egy hetvenéves történetíró. Károlyi Árpád munkásságát méltatja. 9. sz. Szekfü Gyula: A faji kérdés és a magyarság. A faji kérdést természettudományi alapon megoldani nem lehet, mert a természettudomány faj ai csak teoretikusak. Európában természettudományi értelemben faj nincs, rég eltűntek és helyüket a n^pek foglalták el. Vele kiveszett voltaképen a faji öntudat is és a nemzeti öntudat lépett helyébe. Természettudományi értelemben magyar faj sincsen, az, amit természettudományi fajnak lehetne nevezni, a magyarságban eltűnt akkor, amikor megalakult az ugor-turk keveredésből: keveredés nem hozhat létre fajt. A ma általában fajnak nevezett fogalom helyett népfajt kell használni. Az ősi tulajdonságokat a nyugati kultúrkörbe kapcsolódás még inkább levetkőztette, germán-, szláv, török stb. beolvadás át- és átformálták az eredeti magyart testileg és lelkileg, úgy, líogy ma már egyetlen magyart sem lehetne találni, aki a honfoglalóknak idegenvérmentes utóda lenne. Következménye ennek a faji közömbösség és a realitás iránti érzék hiánya. Elsősorban — köznapi értelemben vett — faji öntudatot kell nevelni, mert annak léte vagy nemléte a nemzetre óriási horderővel bír. — Szinnyei Ferenc: Levelek a régi Pestről. A Lipót-várost, Teréz várost, és a Városligetet írja le. —- Tolnai Vilmos: Üjabb tanulmányok Széchenyiről. Túri Bélának a Nagy Magyar Szatíráról és Schaífer Károly elmeorvosnak Széchenyi lelki világáról írt tanulmányait ismerteti. 10. sz. Szinnyei Ferenc: Levelek a régi Pestről. Az első levélben a Tabán, a Vár, Krisztina-város, Óbuda, Margit-sziget, Víziváros és az Orczy-kert rövid leírása. A második levél a pesti irodalmi életet ismerteti. — Domanovszky Sándor: József nádor és 1. Pál cár. A campoformiói béke után Ausztria és Franciaország között bekövetkezett politikai üzélcsendet egy incidens a reméltnél korábban megbolygatta, úgyhogy Ausztriának minden eshetőséggel számolnia kellett. De a hosszú háborútól kimerülve, csak idegen hatalom támogatásával mehetett bele új küzdelembe s újabb kísérletet tettek Péter cár megnyerésére. Hogy az állandóan bizalmatlan cárt az osztrák politikának megnyerjék, családi kapocscsal akarják a bécsi udvarhoz fűzni: a 22 éves József nádort kérőül küldik Pétervárra. A fiatal főherceg nemcsak menyasszonya szívét nyeri meg