Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Levéltári Közlemények 545

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 548 a nádor halálával az országgyűlésnek átadják. Korábban azok legnagyobb­részt elkallódtak, esetleg a nádor családi levétárába kerültek. Így kerültek elő országos érdekű iratok 1681-ben az akkor a kincstár által már lefog­lalt Ν ádaedy-levél tárból. Az első komoly terv az Országos Levéltár fel­állítására 1701-ben merül fel. Klobusiczky Ferenc báró a kezdeményezője. Tervét úgy a nádor, Esterházy Pál, mint Kollonics prímás örömmel karolja fel, de mielőtt még komoly kiviteléhez foghattak volna, bekövetkezett Rákóczi elfogatása s az ennek nyomán támadt izgalom s bizonytalanság közepette abbamaradt a terv szorgalmazása, majd a felkeléssel végleg elaludt. — Fekete Lajos: Debrecen város török oklevelei. A debreceni városi levéltár 110 töröknyelvű oklevelét közli regesztákban. Legnagyobb részük Debrecen városának gazdasági ügyeit, adózási kötelezettségét, az illetékes török hatóságokhoz való viszonyát érinti. A hódoltság korabeli Debrecen történetének becses forrásai. — Mályusz Elemér: Az Országos Levéltár Nádasdy-levéltárának magyar levelei. Ε negyedik közlemény az 1543—45. évekből közöl 26 drb magyar levelet. — Szabó Dezső: A herceg Festetics-család keszthelyi levéltára. A levéltár középkori részében tulaj­donképp a gersei Pethő-család okleveleit foglalja magában, amelynek a Festeticsek birtokutódai. Magának a Festetics-családnak középkori oklevelei azonban visszamaradtak Horvátországban az ottani ág kezén. A család birtokjogi és gazdasági iratain kívül tartalmaz egyéb köztörténeti vonat­kozású anyagot is, különösen Feetetics Pál kamarai alelnök korából. A cikkíró részletesen ismerteti a levéltár rendezett részének felállítási rend­jét és segédkönyveit, s megemlékezik a családnak a levéltár rendezésére vo­natkozó intézkedéseiről s utasításairól. — Mályusz Elemér: A szlavóniai és horrátországi pálos kolostorok középkori oklevelei az Országos Levéltár­ban. (Első közlemény.) Addig, amíg az Országos Levéltár diplomatikai osz­tályában elhelyezést, nyert okleveles anyagnak tudományos közzétételéhez szükséges anyagi eszközök nincsenek intézményesen biztosítva s a meg­felelő számú munkaerő nem áll rendelkezésére, csakis ebbe a levéltárilag vegyes provenienciájú gyűjteménybe beleolvadt kisebb egységek közzétételé­ről lehet szó. Ily kisebb egységet képeznek, ezek a legnagyobbrészt a levél­tári proveniencia szempontjából is összefüggő oklevelek, melyek annak idején, a pálos-rend feloszlatásakor kerültek fel a kamarai levéltárba. Ez első közlemény a bakvai, cirkvenicai, csáktornyai, lepoglavai, modrusi és novi-i kolostorok okleveleinek regesztáit öleli fel. — Györffy István: A vagykun. városok levéltárai (I. közlemény: Karcag város levéltára). A Nagykunság levéltárainak eredeti anyaga legnagyobb részben csak a XVIII. századdal kezdődik, de különösen művelődéstörténeti szempontból még így is rendkívül becses értékű, ftppen azért sajnálatosan értesülünk a szerző cikkéből, hogy alföldi községeink levéltárai a forradalmak óta ismét rohamosan pusztulnak. A szerző ez alkalommal a karcagi levéltár anyagát ismerteti részletesebben a legutóbbi rendezés alkalmával készült Vezérkönyv tagoltsága szerint. Az anyagnak ez általános ismertetése is arról tanús­kodik. hogy e levéltárak bőségesen tartogatják még a feltárandó problémá­kat úgy a közigazgatás-, mint a társadalom-, és gazdaságtörténeti szempon­tokkal dolgozó helytörténet számára. — Fekete Lajos: A török oklevelek nyelvezete és forrásértéke. Megállapításai, hogy az osmanlitörökök írásbeli­ségükben a fejlettebb perzsa-arab kultúrbefolyás alá kerültek, aminek következtében nyelvük önálló fejlődése megakadt, stílusok okleveleikben is éppenúgy, mint, krónikáikban pompázóvá, szóvirágossá és ezáltal komoly­talanná vált. Ez a tény okleveleiknek forrásértékét nem kis mértékben csök­kenti. — Irányi Béla: A debreceni ref. kollégium anyakönyvtárának ok­levelei. A szakkatalógus alapján ismerteti a kézirattárnak eddig kevés figyelemre méltatott okleveles anyagát s attól néhány darabot regesztá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom