Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Levéltári Közlemények 545
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 546 Kleiitmayr Hugó: A Veronika-Pilátiis-moiida ónémet töredéke az Országos Levéltárban. A töredék mint egy XVI. századi peres jegyzőkönyv borítólapja került elő. A közlő megállapítása szerint XIV. századi, stájer földön keletkezett kompiláció. — Lukinich Imre: Magyar rabok spanyol gályákon. 1565. és 1727—1730. évekből közöl arra vonatkozó adatokat, hogy Magyarországon főbenjáró perekben elítélt közönséges gonosztevőket a király rendelkezésére a spanyol gályákra küldték. — Miklóssy Zoltán: A Pálffy-család oklevelei. A Pálífy Aladár által az Országos Levéltárban letétként elhelyezett három oklevelet ismerteti, köztük III. Károlynak a füssi egyházi nemesek privilégiumait, megerősítő oklevelét. — A Könyvismertetések rovatában Holnb József G. Mazzantini és G. Vegli Azzi: Gli archivi della storia d'Italia, Kossányi Béla Loewe: Das deutsche Archivwesen; és Miskolszy Gyula Gragger R.: Preussen, Weimar und die ung. Königskrono című műveket ismertetik. — A Vegyes Közlemények közül az első Hóman Bálintnak a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává történt kinevezéséről emlékezik meg, a másodikban pedig Csánki Dezső az Országos Levéltár új épületéről. 1924: 1—4. szám. Szittyay Dénes: A simaucasi spanyol állami levéltár. Megismertetve ezen, 1545 óta rendszeresen kiépített levéltár anyagának általános tagozódásával, az abbam való tájékozódás megkönnyítésére nagy vonalakban vázolja a spanyol királyság közigazgatásának felsőbb fokú szervezetét. Részletesebb felosztást nyújt a külügyi anyagról e ezen belül ismerteti azokat a részeket, amelyek a magyar történetírás szempontjából számbajöhetnek, de egynek kivételével eleddig még teljesen kiaknázatlanok. Ez a magyar vonatkozású anyag főként törökkori vonatkozású, illetőleg egy részében a száműzött Rákóczinak a spanyol udvarral folytatott levelezését tartalmazza. — Szekfű Gyula: A házi-, udvariéi állami levéltár Bécsben. G. Wolfnak 1871. megjelent munkája (Geschichte der Κ. Κ. Archive in Wien) ma már teljesen idejét múlta. Használhatóbb s az anyag egészét felölelő munka a levéltár természetéinél, anyagának sok tekintetben politikailag még aktuális voltánál fogva nem készülhetett. Előmunkálatok azonban nem hiányoztak e téren. A levéltár magyar származású igazgatójának, Károlyi Árpádnak az érdeme, hogy kieszközölte felettes hatóságának, a közös külügyminisztériumnak hozzájárulását a levéltár teljes anyagának modern tudományos felvételéhez. Nagyszabású programmjából a háború közbejötte miatt csak az első rész: az általános katalógus valósulhatott meg. Addig is, míg e katalógus alapján elkészül a közönség tájékoztatására szolgáló levéltári útmutató, Szekfű Gyulának jelen ismertetése, a levéltár kutatóinak nélkülözhetetlen segédeszköze lesz. Ismertetésének gyakorlati célja lévén, az anyagot a levéltári proveniencia elvének mellőzésével a kutatás eleini szükségletei szerint tagolja öt, csoportba, melyek közül az első közlemény a külügyi iratokat, illetőleg levéltárakat öleli fel, mindenkor különleges súlyt helyezve az anyag magyar vonatkozású részére. — Mályusz Elemér: Az Országos Levéltár Nádasdy-levéltárának magyar levelei (III. közlemény). További 17 drb levelet közöl az 1543. év első feléből. — Fekete Ijajos: Török iratok a gróf Zichy-család birtokában. A veszprémmegyei Kajárra vonatkozó 12 törötonyelvű oklevél, illetőleg magánlevél tartalmú ismertetését nyújtja, kiterjeszkedve az azokban előforduló diplomatikai és jogi formulákra is. — Csánki Dezső és Relkovil Neda: Üjbánya város levéltára és története. (Dr. Csánki Dezső a középkori, Relkovic Neda az újkori részt állította össze.) A levéltár középkori része 31 eredeti, másolatokkal mintegy 50 oklevelet s egy a XV. század elejétől a XVI. század közepéig terjedő feljegyzéseket magábafoglaló „Stadtbuch"-ot tartalmaz. Űjabbkori részét hét csomó iraton kívül tanácsülési jegyzőkönyvek (1584—1745, de hiányosak).
