Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Levéltári Közlemények 545
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 545 10. sz. Kilhár Flóris Babura László: Szent Ágoston élete és Leopold Antal: Szalézi Szent Ferenc válogatott levelei című műveket ismerteti. — Kühár Flóris: Thurzó Ferenc nyitrai püspök házassága. A kérdést csak fölveti, de nem tisztázza. Levéltári Közlemények. 1923. 3—4. fiiz. Házi Jenő: Sopron sz. kir. város levéltára. Ismertetve a városi levéltár kezelésére vonatkozó régebbi nyomokat, különösen az 1786-i a m. udv. kamara kezdeményezésére megindult rendezési munkával foglalkozik. S minthogy az ennek során készült registrumok nyújtják még ma is a legjobb tájékozódást a levéltár régibb anyagáról, ezek alapján ismerteti az 1786. előtti anyagot. Egyszersmind megemlékezik a középkori anyagnak legújabb rendezéséről, amellyel kapcsolatban a város bőkezű támogatásával sor kerül ännak közzétételére is. — Herzog József: A tarcali kir. uradalmi és kincstári szőlő keletkezése. Ε kérdés tisztázását az osztrák köztársaság követelése tette szükségessé, amely azon címen, hogy a szőlők a kir. család magántulajdonát képezték volna, azok felére igényt támasztott. Szerző értekezése kimutatja β jogigény alaptalan voltát. A kir. fiscus a Hegyalján már régtől fogva bírt szőlőket, amelyek a XVI. század óta a szepesi kamara alá tartoztak. Ε szőlőbirtok állománya különösen a Rákóczi-javak elkobzásával szaporodott meg, s a Rákóczi-felkelés leverése után a király param,csára ezekből hasították ki a király, illetőleg királynő használatára a tarcali Szarvas és tokaji Kócsag szőlőt — a kincstár birtokjogának sérelme nélkül. — A kincstár mindenkor nagy súlyt helyezett e szőlőbirtokára, mindazonáltal azok müvelése nem járt a kellő eredménnyel, aminek fő akadálya a 9 község határában fekvő szőlők szétszórtsága volt. Ezen a bajon kívánt segíteni Grassalkovich Antal gróf m. kamaraelnöknek 1748. évi, a királynő hozzájárulását is elnyert javaslata, amelynek végrehajtását a szerző részletesen ismerteti. Ennek eredménye volt, hogy az eddigi 57 szétszórt szőlőből két összefüggő szőlőtelep létesült, amelyek 1848-ig állandóan a magyar kamara kezelésében maradtak. Utóbb az egyik a Szarvas szőlő mint kir. uradalmi, a Szent Teréz-hegyi pedig mint kir. kincstári szőlő telekkönyveztetett. — Gross Lothár: A házi-, udvari- és állami levéltár Bécsben. Ez a kézirat gyanánt kiadott dolgozat a szerző hozzájárulásával jelent meg itt magyar fordításban mintegy bevezetésül Szekfű Gyulának a levéltár magyar vonatkozású anyagát tárgyaló ismertetéséhez. Rövid összefoglalásban vázolva az 1749. létesített levéltár történetének az anyag gyarapodását jelentő mozzanatait, áttekintést nyújt a levéltári provenientia elve szerint tagozódó egyes levéltári állagokról. — Mályusz Elemér: Az Országos Levéltár Νádasdy-levéltárának magyar levelei (II. közi.). További 28 darab levelet közöl az 1541—43. évekből. — Szentpétery Imre: IV. László király pecsétváltozásai. Megállapítja, hogy IV. László király öt ízben változtatta meg kettős pecsétjét. Ezek közül két esetben a korábbi pecsétnek ellenőrző jeggyel való ellátása képezi a pecsétváltoztatást. Megállapítván a különböző pecsétek használatának korhatárát, IV. László több kiadványának keltezését, illetve hitelességét dönti el. — Kisebb közlemények: Lukinich Imre: Magyarországi ál-Bákócziak. Különösen a lengyel Grabovszky Ignác pőrét tárgyalja kimerítőn, ki 1734. Árvában Rákóczi Ferenc fiának, Györgynek adta ki magát. Mellette Nagy Ferenc 1774-i és Császár Jakab 1786. évi ügyéről tesz még említést s Madacsek Sándorról, ki 1844. Rákóczi Ferenc leszármazottjának vallotta magát. — Gyalókay Jenő: Báró Puchner Antal jelentése az erdélyi állapotokról. 1848 nov. 1-i jelentését közli. Amilyen józanul ítélte meg a politikai helyzetet, annyira téved az erőviszonyok megítélésében, túlbecsülvén a magyar kormány haderejét. Jellemző, hogy Puchnernél már ekkor felmerül az orosz beavatkozás gondolata. — Századok, 1920. I—III. fiizet. 35 \
