Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 542
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 544 Magyarország az Anjouk korában és Martin Aurél: Tóth Kálmán: üzeut Pál apostoli működése című munkáját ismerteti. 2. sz. llolik Flóris: Szent László-mondáink és compostellai Szent Jakab. Párhuzamba állítva a Szent László-mondákat a spanyol compostellai Szent Jakab-mondákkal, részletesebben pedig az 1345-i tatár betöréshez fűződő Szent László-mondát vizsgálva, az utóbbiról megállapítja, hogy az, s úgy látszik, a Szent László-mondák legnagyobb része, a compostellai Szent Jakab-mondák egyenes leszármazottja. 3. sz B. E. Meier Gábor: Szent Bernát élete, Sz—y Erdély I ászló Árpádkor című müvét ismerteti. 4. sz. Meszlényi Antal: Az indiai kasztrendszer és a kereszténység. A hinduk társadalmi viszonyait és a keresztény hittérítőknek azzal ezemtien folytatott küzdelmeit ismerteti. — Tarezai György Takáts Sándor: lltgi idők, régi emberek című művét ismerteti. 5. sz. Meszlényi Alttal: Az indiai kasztrendszer és a kereszténység (második közi.). — Balunyi György Wendelin Meyer-tol kiadott: Franz r on ,4ssísi Sonnengeean-got ismerteti. 6. sz. Csernoch János elnöki megnyitóbeszéde a Szent István-Társulat LXVIII. közgyűlésén, 1923. május 17-én: Tanulságok a Szenthttán-Társulat hetvenötéves múltjából. — Túri Béla: Ipolyi centen nárinma. — A Szent István-Társulat centennáriuma. Ipolyi Arnoldnak, mint alelnöknek, 1869—1872. években a Szent István-Társulatban folytatott munkásságát méltatja. — Várdai Béla: A hetvenötéves Szent-István-Társulat. Erdőst Károlynak, a Társulat vezérigazgatójának hasonló című munkáját; Túri Béla: Vita a főkegyúri jogról. Förster Gyula báró: „A püspöki székeke betöltésének kérdéséhez" és Tomcsányi Lajos: „Vita a főkegyúri jogról" című válaszát: V. B. Bernadetto Crocenek G. B. Vico Caraffa-életrajzáról írt olasznyelvű tanulmányát; Tarezai György Böle Kornél: Arpádházi boldog Margit: B. fí. Emile Horn: Une descendent e de Iteiiaud de Chatillon című munkákat ismertetik. 8. sz. Birkás Géza: Egy belga jezsuita Magyarországon a XV111. században. François-Xavier de Feller abbé, XVIII. századvégi neves francia író s utazó magyarországi tapasztalatait ismerteti. Feller a külföldön elterjedt előítéletekkel telve jön Magyarországba, négy évig 1765 májustól 1769 szeptemberig marad itt, beutazza egész Magyarországot, megszereti rr népet s mint Magyarország lelkes barátja távozik. Különösen társadalom történeti szempontból érdekesek tapasztalatai, főleg arra vonatkozóan, milyen nagy volt már ekkor az érdeklődés Magyarországon a francia fel\ ilágoeodáe eszméi iránt. — Balanyi György H. Schöndörffer : Spiegel dtr Vollkommenheit des III. Franciscus és Zubriczky Aladár Artner Edgár: Az ősegyház kommunizmusa című tanulmányt ismerteti. — 9 sz. Horváth Sándor: Aqninói Szent Tamás írói egyénisége. Szent Tamás világfelfogá >át. és gondolatvilágát tárja fel művei alapján. — Takáts Sándor: .1 ~ oltármesterség és az ispotálymesterség. Majdnem minden nagyobb úri család legalább egy oltárt alapított valamely szent tiszteletére és azt tekintélyes javadalommal látta el. Az ilyen oltárok kezelő és gondozó papjai, egyúttal a javadalomnak bizonyos kötelezettség melletti élvezői voltak π ζ oltármesterek. Ugyanabban az időben: az ispotálymesterek, szintén papok, egy-egy szegényház, kórház élén állanak. A XVII. század elején tűnik el ez az intézmény. — Balogh Albin: A germánok hazánk területén. Λ germánok a római birodalom szélein való megtelepedését és a germán társadalmi viszonyokat ismerteti. — rd. Fraknói Vilmos: A bécsi Pázmány-intézet megalapítása: —y Tomcsányi Lajos: A lorettói szent ház; —sej: Két emlékirat: Feszty Arpádné: Akik elmentek és Hoitsy Pál: Hégi magyar alakok memoirjai című müveket ismerteti.
