Századok – 1925-1926

Értekezések - MADZSAR IMRE: Az elemi oktatás fővárosunkban a török kiűzése után 25

44 MADZSAR IMRE. A jezsuiták pártfogoltjában nem csalódott a város-Iskolájára nemcsak felügyeltek az atyák, de abban tanítottak is. A város Setzert 1721-ben adószedőnek tette meg, majd ingyen polgárjoggal tüntette ki, 1730-ban pedig fizetését 30 forinttal fölemelte. A következő évben 48 éves korában meghalt és a plébániatemplomban temet ték el.1

Mind a tanítói, mind a karmesteri hivatalban Tiller Ferenc követi, kinèk a város 85 forintot fizet. Mint segédtanító és tenorista működik 1740-ben Tiller mellett Küttig Ignác, később az iskolában Tiller utóda, míg a karnagy tisztét másra ruházták s így Küttig csak 75 forint fizetést, segéde pedig 30 forintot kapott. Összes jövedelmét 1756-ban és 1779-ben kerekszámmal 260 forintra, tanulói számát 1766-ban 112-re, 1771-ben 70-re teszik. Magas kort ért s 66 éves korában még tanított, de említik nevét 1787-ben is, amikor 74 évesnek kellett lennie. Az ugyanekkor említett Küttig Rozina tanítónő lánya lehetett.2 Amíg így a német elemi iskola a XVIII. század elején révbe jutott, magyar testvére még soká mostoha gyermeke maradt a túlnyomóan németajkú városnak. Az 1703-i rendezés alkalmával azt akarta a tanács, hogy a magyar iskolamester segédtanítója legyen a németnek 25. és 32. 1. A pesti kegyesrendi irattárban őrzött és Erdős István által 1754-ben följegyzett „Miscellanea quaedam pro annalibus Doinus hujus nostrae Pestiensis deservitura szerint (pag. 13.) a ház, melyben a piaristák először megszálltak: „fűit Domuncula quadam Curiae Civitatensis lateri plane adjuncta, quam recto Ludi Magister Germanicus,. Josephus Setzer mundari curaverat," alább pedig pag. 17.: „Erat ea adjuncta lateri Curiae Civitatasis, ubi nunc (tehát 1754-ben) Ludi Magister Germanicus residet." Az 1756-i canonica visitatio jegyzőkönyve a magyar1 és német tanítóról ezt írja: „Ambo habent residentiam scholarum Civitatensem lapideam commodam, Hungaricus penes Parochiam, Germanicus in Domo Praeterio." — A dunaparti telken 1718-ban történt építkezéseket Némethy (i. m. 337. 1.) nyilván tévesen vonatkoztatja a német iskolára. Csakis azokról a munkálatokról lehet szó, melyeknél a tanács eredetileg a piaristákra gondolt s amelyeknek körülményeit Takáts Sándor: A builapesti piarista collegium története. Budapest, 1895, 38. 1. és Friedrich Endre i. m. részletesen leírják. Teljes a zavar már Peisner Ignácnál, v. ö. Havas István i. m. 9. 1. 1 A belvárosi parochia anyakönyve szerint Setzer 1731 május 20-án halt meg (in hectica) s nem aug. 21-én, mint. Némethy (i. m. 337. 1.) írja. 2 Schmall: Adalékok I. köt., 212. 1.