Századok – 1925-1926

Értekezések - SEBESTYÉN JÓZSEF: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai - 462

492 sebestyén józsef. sült, így bizonyító ereje semmi. Fölhívásában az érsek figyelmeztette Nesselrodet arra, hogy bizonyítékainak bemutatását tőle joggal és törvényes alapon kívánja, mert ugyancsak X. Leo 1513 augusztus 13-án kelt bullá­jában megadja azt a jogot az érseknek, mint a szent­szék született követének, hogy mindazok, akik Magyar^ ország területén kiváltsággal bírnak, vagy azt állítják, hogy kiváltságosak, az érsek fölszólítására kötelesek bemutatni bizonyítékaikat. Az érsek válasza nemhogy egyengette volna az utat a békés megegyezéshez, hanem még jobban elron­totta a helyzetet. Nesselrode hamarosan megfelelt a fölhívásra. Levelének hangja azonban annyira gúnyo­ros s a maga igazát olyan fölényes, bizakodó módon hangoztatja, hogy a békés elintézésnek ezzel teljesen útját vágta. Különösen az esett zokon a prépostnak, hogy az érsek őt kötelezni akarja a kiváltságait igazoló okmányok bemutatására. Nem kételkedem abban — írja Nesselrode —, hogy eminenciádnak olyan bullák vannak a birtokában, melyeknek erejénél fogva utasíthatja a fennhatósága alatt levő prelátusokat kiváltságaik be­bizonyítására, téved azonban, ha azt hiszi, hogy ugyan­azt teheti a székesfehérvári préposttal is. Mit akar az érsek? Üjabb bizonyítékokat és okmányokat? Hiszen már nem egy ízben bepillantást nyerhetett a kiváltsá­gokat bizonyító okiratokba, meggyőződést szerezhetett azok létezéséről, ámbár Kolonits érsek minden jog elle­nére erőszakkal magához vitette a káptalan és prépost­ság levéltárát. A prímás azon állítása, hogy a székesfe­hérvári prépostság kiváltságait tárgyaló bullák „sub­reptitie", vagyis hamis úton-módon láttak napvilágot, a legnagyobb sértés és vád azok ellen a magyar kirá­lyok ellen, akiknek közbenjárására és szorgalmazására a pápák a bullákat kiállították. A békés megegyezést hangoztatja az érsek; eddig azonban elfogadható fölté­teleket nem adott a prépost előterjesztésére, mert a kiváltságokról való föltétlen lemondás folyonos ismét­lése csak nem lehet kiinduló pontja a békés megegyezés elintézésének? Nesselrode gúnyos felelete az érsekből is hasonló hangokat váltott ki. Pontról-pontra válaszolt a prépost levelére, de nem elégedett meg azzal, hogy azt Nessel­rode tudomására juttatta, hanem 1715 nov. 25-én magát ITT. Károlyt is tájékoztatta a székesfehérvári prépost-

Next

/
Oldalképek
Tartalom