Századok – 1925-1926

Értekezések - SEBESTYÉN JÓZSEF: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai - 462

a székesfehérvari prépostság és káptalan egyházi kiváltságai. 465 is foglalt, megerősítve elődeinek III. Sándor, I1T. Kelemen és IX. Bonifác pápáknak a káptalan részére kiadott kiváltságleveleit.3 Ezen újabb pápai bulla birtokában a káptalan aztán olyan belső harcot kezdett, mely jó pár évtizedre lekötötte a prépostnak s a kanonokoknak majdnem összes érdeklődését. 2. Azok a széleskörű és kivételes kiváltságok, melyekkel XXIII. János pápa a fehérvári prépostot fölruházta, ezúttal nem az esztergomi érsek vagy a veszprémi püspök részéről váltottak ki tiltakozást és ellentállást, hanem maga a káptalan tiltakozott a prépostnak adott joghatóság ellen és állott sorompóba a maga jogainak védelmére. A káptalan úgy érezte, hogy kiváltságos jogaiban megsértették. Jogorvoslásért tehát Rómába fordult. Álláspontját a következőkben fejtette ki: A pápák, nevezetesen III. Sándor, III. Kelemen, TIT. Tncc és IX. Bonifác nemcsak a prépostot ruházták föl kiváltságos jogokkal, hanem a préposttal együtt a káptalant is. Az egyházi fennhatóság gyakorlásának a joga tehát a káptalant illeti meg a maga összességében. Midőn a prépost a pápához írt beadványában a kérdést úgy tüntette föl, mintha a káptalan fölött gyakorlandó joghatóságról a fenti kiváltságos bullákban nem történt volna gondoskodás, hamis képet tárt a szentszék elé. A prépost a kapott új kiváltság erejében aztán gyakorolni is kezdte a káptalan fölött a joghatóságot. A kanonokok természetesen tiltakoztak kiváltságaik ily módon való megsértése ellen. A prépost azonban nem tágított. A pápai bullára hivatkozott s ennek birtokában nagyon sok kellemetlen órát szerzett a káptalan tagjainak. Állandóan zaklatta őket, többet közülük kiközösített, fölfüggesztett, vagy egyházi tilalom alá vetett. Sőt, ezzel sem elégedett meg, hanem anyagi téren is megkárosította a káptalant. Olyan tizedeket, birtokokat, melyeket azelőtt közösen élveztek és használtak, a prépost egyszerűen lefoglalt magának; egyházi javadalmakat, melyeknél az adományozás joga a prépostot és a káptalant együttesen illette meg, eladományozott. A pápa a prépostnak adott kiváltságokkal éppen az ellenkező célt érte el. Mivel a szentszéknek nem lehet 1 U. o. III. 550. Érdekes, hogy V. Márton bullájában nem vesz tudomást azokról a kiváltságokról, melyekkel XXIII. János a fehérvári prépostot úgyszólván elhalmozta. Századok, 1926. I—III. füzet. 30