Századok – 1925-1926

Értekezések - SEBESTYÉN JÓZSEF: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai - 462

* székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai. 463 pöksüveget, gyűrűt, püspöki pásztorbotot s más egyéb főpapi jelvényeket használhassanak; mise, vecsernye és zsolozsmamondás után áldást oszthassanak. Föltéte­lül azonban kikötötte a pápa, hogy a prépost e kivált ságokat csak akkor használhatja, ha az áldásosztásko:· püspök vagy a pápa apostoli követe nincsen jelen.1 Azoknak a hívőknek, kik meggyóntak és az áldásosztá­son jelen voltak, a prépost 100 napi búcsút engedélyez het," A püspöknek fönntartott esetek alóla préposta nála gyónó hívőket feloldozhatja,3 karingben, gyűrűvel nemcsak a fehérvári egyházban, hanem azon kívül is bárhol áldást adhat;4 végre káptalanjában 12 kanonoki javadalmat adományozhat." Mindezeknél sokkal fontosabb és következményei­ben jelentősebb volt az a bulla, melyben a pápa Bene­dek prépostot és utódait abban a kiváltságban részesí­tette, hogy mindenféle világi, bűnügyi, javadalmi, vala mint vegyes vonatkozású ügyekben és esetekben a káp­talan fölött és annak keretén belül azt az egyházjogi hatalmat gyakorolhassák, melyet a veszprémi püspök vagy más egyházfők gyakorolnának, ha ebben őket a káptalan kiváltságos helyzete meg nem akadályozná. Ε bulla értelmében tehát a prépost jogot nyert arra, hogy vagy maga személyesen, vagy alkalmas helyettese által a kanonokok gyónásait meghallgassa s azokat föloldoz­hassa még azon bűnök alól is, melyek a püspöknek van­nak fönntartva, s fölmentést adjon olyan esetekben* melyek alól csak a püspöknek van joga fölmentést adni. Erre a kivételes és széleskörű egyházjogi fölhatal­mazásra a prépost szerint azért volt szükség, mert a fehérvári egyház kiváltságos helyzete igen gyakran különös és ferde helyzetbe hozta a prépostot és a kano­nokokat. Mivel az egyház közvetlenül csak a pápának volt alárendelve, így ügyeibe senki pápai megbízatás nélkül illetékesen és joggal bele nem szólhatott, nem egy ízben megtörtént, hogy a káptalan körében elköve­tett visszaélések, hibák, bajok, bűnök sokszor megtor­latlanul és büntetlenül maradtak, mert nem volt senki,, aki a káptalan és a hozzátartozó egyházi személyek 1 Lukesics: Monuni. Kom. Episc. Vespr. II. 356—357. 2 Lukceics: Monum. Rom. Episc- Vespr. II. 361. o. 3 U. o. 360. o. • U. o. 364. o. ·' U. o. 364. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom