Századok – 1925-1926

Értekezések - BÁRÓ WLASSICS GYULA: Deák Ferenc 449

deák ferenc. 459 hogy az erőszakos támadás ellen Kossuth nem járhatott el másképen. IV. Deák legjelentékenyebb alkotása kétségenkívül a kiegyezés politikai tette nemzete és királya között. A kiegyezési műben egyfelől arra helyezte a fősúlyt, hogy a nemzet egyetlen lényeges joga fel ne áldoztassék s hogy az egyenjogúság a közös ügyekben is úgy érvényesüljön, hogy a magyar állam önállósága kidomborodjék. Másfelől, hogy a dualisztikus jellegű alapszerződés tiszteletben tartása mellett folyton erősödjék, izmosodjék a magyar állam ereje. Ennek a műnek jelentősége csak akkor nyilatkozott volna meg a maga teljes értékében s csak abban az esetben szólt volna nemcsak a nemzet értelméhez, hanem a szívéhez is, ha a benne biztosított jogállapot a maga teljességében, a paritás követelményeinek egészen eleget téve, igazi élet, igazi valóság lehetett volna. A világháború vihara porba döntötte a békeművet. Porba döntötte-e Deák Ferenc nagy történelmi egyéniségét? A köznapi lelkek tekintélyromboló ösztöne talán ezt sugalja, de akik komoly alapon szokták felépíteni ítéletüket és így ezt a komoly történetíróról is — .joggal feltehetjük — ezek ily durva tévedésbe sohasem eshetnek. Amely politikai tett kora követelményeinek magaslatán állott és az akkori viszonyok között nemzeti életünk biztosításában az elérhető legnagyobb szolgálatot tette, az csak soha el nem múló méltatást érdemel. Az a korszak, melyet a hatvanhetes békemű teremtett, ott áll azoknak a történeti időknek sorozatában, amely történeti időknek annyi megpróbáltatásaink között az a nemzetfenntartó hivatás jutott osztályrészül, hogy el ne lankadjon nemzeti erőnk, hogy bízni tudjunk történelmi hivatásunkban, hogy meg ne semmisüljünk a magyar életnek balsorsul jutott csapásai között. Ma már egészen világosan látjuk, hogy 1867-ben az akkori világhelyzetben hazánk politikai helyzete számára más, nagyobb előnyt biztosító út nem állt előttünk, mint amelyre Deák Ferenc vezette nemzetét. Minden más út vakmerő és föltétlenül bukással végződő eltévedés lett volna. Az én hitem és szerény megítélésem szerint is Deák kiegyezésében nemcsak az Ausztriával való összekapcsolást kell látnunk. Ennek a kiegyezésnek politikai koncep-