Századok – 1925-1926

Értekezések - BÁRÓ WLASSICS GYULA: Deák Ferenc 449

Deák Ferenc. Halálának ötvenedik évfordulójára írta és 1926. évi január hó 29-én felolvasta B. W1 a ssics Gyula. ötven éve, hogy Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalára tette koszorúját. Én mint annak a megyének szülöttje, mely Deák Ferencet adta nemzetének, Zala megye temetési küldöttségéhez csatlakozva, véstem lelkembe azt a nagy országos gyásznapot. A magyar törvényhozás halála után rövid idő múlva elhatározta, hogy Deák Ferencnek a haza körül hosszú évek során át szerzett érdemei törvénybe iktattassanak és az elhunythoz méltó emlék állíttassék. De ennél is szebb és maradandóbb emlék, ha a nemzet minden idők megpróbáltatásában nemzedékről nemzedékre lelkivilágában újra és újra feléleszti a legbecsületesebb és legbölcsebb államférfiúnak a haza körül szerr zett hervadhatlan érdemeinek méltó felmagasztalását. Kevesen vagyunk ma már, kik koporsóját á temetőbe kísértük. Még kevesebben, kik őt nagy alkalommal is szólani hallottuk. Szónoki hatásának erejét még ma is átérzem a maga teljességében. Ügy éreztük, kik hallottuk szavát, hogy fontos kérdésekben egy nemzet bizalmának, akaratának hű letéteményese szól. A nagy igazságoknak olyan teljességét foglalják magukban beszédei, hogy hatásuk soha meg nem szűnhetik. Deák aforisztikus gondolatai a legegészségesebbek és legmagvasabbak. Közmondásokká emelkednek gondolatai. A klasszikusoktól sokat tanult, sokat át is vett. A remekírók gondolatainak útmutatásával és a magyar néplélek ismeretéből levont fénylő igazságokkal tudta megalapozni a megoldandó kérdést. Általános igazságok hordozzák érvelésének súlyát. Deák valóságos szónoki diktátorként uralkodott hallgatóságán. Biztos főfegyvere nagy ítélőtehetsége volt. Ennek szolgálatában állott a logikai okoskodásnak erőteljessége. Századok, 1926. I—III. füzet. 29 í